A precíziós technológiák alkalmazására hívja fel a figyelmet a Digitális Agrárakadémia (DAA) mintagazdaságokat bemutató rendezvénysorozata, amelynek első állomása a Somogy megyei Zimányban található Farkas Kft. telephelye volt.
A DAA Magyarország Digitális Agrár Stratégiájának keretében indult 2021-ben. A szakmai irányítását egy konzorcium látja el, amelynek tagja a Digitális Jólét Program, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem, a Széchenyi István Egyetem és az Állatorvostudományi Egyetem. A konzorcium tagjai jelentik a garanciát arra, hogy a DAA valóban átfogó tudást nyújt a digitalizáció kapcsán, így gyújtópontja lehet az agrárium digitális átállásának. A digitalisagrarakademia.hu oldalon – a regisztráció után – bárki válogathat a tanulmányainak vagy érdeklődési körének megfelelő tananyagok között, így online tájékozódhat például a precíziós szántóföldi növénytermesztésről, a növényvédelemről vagy a helyspecifikus tápanyag-gazdálkodásról. A DAA rendszeresen szervez bemutatókat az olyan mintagazdaságokban, mint amilyen a Farkas Kft., ahol már 19 éve használják a precíziós megoldásokat.
Így gazdálkodik a Farkas Kft. Zimányban
„Jelenleg 630 hektáron gazdálkodunk és alapvetően hagyományos haszonnövényeket vetünk, mint a kukorica, a búza, a napraforgó és a cukorrépa, de nem ritka, hogy tíz-tizenhárom féle növényt is termelünk egy évben” – kezdte előadását Farkas László Attila, a Farkas Kft. szakmai vezetője. A szakember szerencsésnek tartja magát, mert 2003-ban a precíziós technológia felé fordult, így a technológia használatával most három alkalmazott és a családtagok segítségével is képes megművelni a földjét. A kezdetben alkalmazott automatizálással hasonló eredményeket lehetett elérni, mint napjaink precíziós technológiájával, például volt olyan 2003-ban gyártott permetezőgép, amelyikben már megtalálható volt a fedélzeti számítógép vagy olyan műtrágyaszóró, amelyik képes volt szakaszolásra. A munkafolyamatokat már akkoriban is össze lehetett hangolni és részletes méréseket lehetett készíteni vagy készíttetni a rendelkezésre álló földterületről, viszont az adatokat nem lehetett megosztani a „felhőben”.
Napjainkban a gazdaság hatékonyságát jelentősen növelik a robotpilótával ellátott gépek: öt traktor, egy kombájn, egy rakodógép és több egyéb munkagép. A traktorok ugyan még igényelnek emberi segítséget a fordulásnál, de a kombájn már teljesen automatán végzi a dolgát. A következő nagy lépés a mesterséges intelligencia alkalmazása lesz, hiszen ez a technológia még nagyobb adatmennyiség feldolgozásával még pontosabb elemzéseket készíthet – emelte ki Farkas László Attila. „A legfontosabb, hogy a digitális eszközeim segítségével minél gazdagabb adatbázist tudjak kialakítani, s aztán ebből egyre pontosabb következtetéseket tudjak levonni; a mesterséges intelligencia éppen ebben lehet a segítségemre” – vélte a szakember.
Farkas László Attila a DAA rendezvénysorozata kapcsán megjegyezte, fel szeretné hívni az érdeklődők és a szélesebb szakma figyelmét a fenntartható gazdálkodásra, illetve arra, hogy miként lehet jelentősen mérsékelni a felhasznált nővényvédő szer, műtrágya vagy vetőmag mennyiségét.
„Nincs más út, csak a precíziós technológia azok számára, akik most kezdik a növénytermesztést, hiszen a fiataloknak a digitális eszközök használata már magától értetődő, és ezekkel hatékonyan optimalizálni lehet a termelési folyamatokat” – fogalmazott a szakmai vezető.
Kutatások és fejlesztések
A rendezvényen előadást tartott Dr. Hermann Tamás, a Felsőbbfokú Tanulmányok Intézetének kutatója a különböző precíziós talajmintavételezési és tápanyaggazdálkodási módszerekről és eszközökről. A szakember több közös kutatást is folytat Farkas László Attilával. Mint hangsúlyozta, egy gazdaság termelésének az optimalizációja elképzelhetetlen részletes adatok nélkül, amelyeknek egyik legfontosabb részét a talajminták alkotják. Napjainkban számtalan módszer létezik a talaj humusztartalmának, állagának vagy sűrűségének, általában a minőségének a megállapításához, de a mintavételezés és a labormunka általában lassú és drága folyamat – mondta.
A legmodernebb módszerek is egymásra épülnek, ami azt jelenti, hogy például talajszkennerrel felmérik az egész területet, majd a talajminőség, illetve az adottságok szerint részterületeket különítenek el, majd ezeket tovább vizsgálják akár egy lézeres szemcseméret analizátorral. A kinyert adatok mennyisége meghatározza az optimalizáció pontosságát, ezért sok adatra van szükség. A bőséges adatbázist már felhasználhatja a mesterséges intelligencia, ami jelentősen túlszárnyalja az emberi feldolgozóképességet, és a segítségével még nagyobb hatékonyságot lehet elérni a növénytermesztésben – mondta Dr. Hermann Tamás.
A Farkas Kft. a Digitális Agrár Akadémia bemutató gazdasága, itt lehet róla további részleteket megtudni: https://digitalisagrarakademia.hu/farkas-kft/
