2022. március 2-án tartották a MATE Szent István Campusán az Agrárakadémiai Fórum sorozat idei első rendezvényét, mely a „Folyamatban a jövő – avagy precíziós gazdálkodás a gyakorlatban” munkacímet kapta. A telt házas programon a helyspecifikus gazdálkodás aktuális témáiról és jövőbeli lehetőségeiről is szó volt. Dr. Milics Gábor, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem tanszékvezető egyetemi docense, Hadászi László, a KITE Zrt. innovációs főigazgatója, valamint Mészáros Gábor, a KITE Zrt. rendszerfejlesztési igazgatója emlékezetes előadásait foglaltuk írásba.
A Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem és a Magyar Mezőgazdaság Kft. szervezésében a 2021-es évben újra útjára indult az Agrárakadémia Fórum sorozat. Az eseményt Prof. Dr. Gyuricza Csaba rektor nyitotta meg, majd nyitó előadást tartott dr. Feldman Zsolt, az Agrárminisztérium mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkára. A futó precíziós gazdálkodási pályázat kapcsán elmondta:
„A gyakorlatban összesen 212 milliárd forint értékben, 8052 darab precíziós gép beszerzésének a támogatását igényelték a gazdák. Ebből a 2905 pályázatból már 1131 termelő megkapta a támogató döntést, 96 milliárd forint értékben, 3360 darab gépre. A legnagyobb tételt a különböző munkagépek, talajművelő eszközök és permetezők beszerzése igényei tették ki, az összes sikeres pályázat 51 százaléka ilyen volt. Ezen felül 36 százalékban erőgépek, 12 százalékban pedig betakarítógépek, kombájnok beszerzésére nyújtották be pályázataikat a gazdák. Arányaiban nem, de szakmailag mindenképp érdekes, hogy 38 darab speciális betakarítógép vásárlása is megvalósult, melyek az ipari zöldségtermesztés fontos eszközei. Bár a precíziós átálláshoz ennek nincs köze, de a korábbi nagy hiány miatt, egyéb szakpolitikai szempontból, igen fontos fejleménynek tekinthető.”
Feldman Zsolt kiemelte, hogy a pályázatok nem csak gépbeszerzésekről, hanem különböző szolgáltatásokról is szólnak: „A talajmintavételről, és kapcsolódó tanácsadásról 820, a távértékelésről, beszerzés jelentésről mintegy 550, a menedzsment módok kialakításáról 460, a tápanyag kijuttatási tervről, térkép készítéséről 260 darab támogatott irány szól.”
A támogató döntések a következő hetekben is folyamatosan születnek, így ezek a számok tovább nőnek majd. Előadása zárásaként az államtitkár kiemelte:
„2023 után is azt tervezzük, hogy ezt a típusú, a precíziós átállást segítő támogatási konstrukciót folytatjuk.”
Az oktatás, mint a precíziós gazdálkodás fő motorja
Dr. Milics Gábor, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem tanszékvezető egyetemi docense előadásában a precíziós gazdálkodás fogalmával, az oktatás szerepével és az átállás lehetséges módozataival, irányaival foglalkozott:
„A MATE berkein belül létrehoztunk egy precíziós gazdálkodási és agrárdigitalizációs tanszéket, amelynek kiépítése éppen zajlik. Ennek keretében kaptam felkérést ezen előadás megtartására is. Elsősorban szántóföldi növénytermesztésről fogunk beszélni, ahol fontos, hogy rendszerben kell gondolkodnunk. A növények igényeihez alkalmazkodó termesztéstechnológiát szükséges behoznunk a gondolkodásmódunkba, a helyspecifikumokat is figyelembe véve. Szempont továbbá a fenntarthatóság, a környezet és a termőföld védelme, valamint a jövedelmezőség is. Hasonlóképp szól a nemzetközi precíziós gazdálkodási szervezet, az ISPA definíciója is. Eszerint egy olyan menedzsment stratégiáról beszélünk, ami adatokat gyűjt és támogatja a döntéshozatali folyamatokat.
Kulcsszavai: a hatékonyság, a produktivitás, a minőség, a jövedelmezőség és a fenntarthatóság.”
A precíziós gazdálkodás magyarországi elterjedése kapcsán dr. Milics Gábor elmondta:
„Nagyon izgalmas folyamat, amikor egy új technológia beérkezik és gyökeret ver egy adott országban. Ennek is megvan a maga életciklusa. Előbb néhány cég kipróbálja, kevesen használják, majd megtorpanás következik, hiszen mindenki azt látja, hogy nem tudjuk használni ezeket az eszközöket. Később egy korai elfogadási szakaszba lép az adott technológia, amikor megvizsgáljuk, hogy tényleg működik-e, segítségével el tudunk-e indulni. Ha ezeket az intézményi korlátokat leküzdöttük, akkor jutunk el odáig, hogy egy óriási bumm következik be, a technológia teljesen elterjed. Magyarországon talán az első platón már túl vagyunk, a korai elfogadási szakaszt átéltük, minden feltétel adott a továbblépéshez. A komplex átlátást némiképp akadályozza, hogy a technika fejlődése olyan gyors, hogy szinte nap, mint nap újdonságok jelennek meg a piacon, amit még az ezzel foglalkozó kutatóknak is nehéz követni.”
Adat és információ, a 21. század legfőbb kincsei
„Általánosan sulykolt közhely, de a helyes adatgyűjtés a legfontosabb tényező. Nem véletlen, hogy az agrárdigitalizációs pályázat is arra sarkallja a gazdákat, hogy minél nagyobb számban vegyék igénybe ezeket a szolgáltatásokat. Azt gondolom, ha ezt valaki nem teszi, akkor önmagát csapja be. Az adatkezelés bizalmi kérdés, hiszen az adat a gazda tulajdona, amit saját belátása, érdeke szerint bocsát egy-egy szolgáltató rendelkezésére, hogy abból hasznos információkat szűrjenek ki számára.
Az adat kapcsán kulcskérdés, hogy térkép alapon történjen a gyűjtés. Először meg kell ismernünk a termőhelyi viszonyokat táblaszinten, és táblán belül is. Magyarország mozaikos talajszerkezetéből kiindulva nagyon sok olyan táblánk van, ahol eleve a talajtulajdonságokból adódó különbségeket kezelnünk kell.
Van, amikor ez nem is látszik, csak később, a talajkémiai különbségek miatt, a hozamtérképből fogunk adatokhoz jutni.” – hangsúlyozta dr. Milics Gábor.
A gazdálkodók elsődleges félelme a nagy beruházások jövedelmezőségében, megtérülésében rejlik. Ezért nélkülözhetetlen az alapos mérlegelés. A nemzetközi kutatások is ezt mutatják – mondta. „Az Egyesült Államokban végzett felmérések szerint, ahol ezek a technológiák már jóval elterjedtebbek, a talajmintázás, a meszezés, illetve a különböző variálható kijuttatási technológiák alkalmazása a gazdálkodók nagy százaléka szerint megtérül. Ellentétben például a drónfelvételekkel, amiről csak 24 százalékuk gondolkodik így.”
Zárásként dr. Milics Gábor a fejlődés lépéseiről beszélt:
„A lehetőségek tárháza végtelen, mindenki döntse el maga, hogy kivel szeretne együtt dolgozni, és milyen eszközöket vásárol. Az adatoknak is van költsége, nem biztos, hogy minden gazdálkodónak önállóan kell beruházni. Sokszor, amikor nincs azonnal látható nyereség, a gazdálkodó dilemma elé néz. Épp emiatt fontos az oktatás szerepe. A MATE vonatkozó szakjai, a Digitális Agrár Akadémia képzései, az ingyenes, vagy kis költségen elérhető adatbázisok mind azt szolgálják, hogy naprakészen tartsuk a gazdatársadalmat.”
A KITE Zrt. és a precíziós gazdálkodási szolgáltatások
A KITE Zrt. Magyarország egyik legnagyobb múltra visszatekintő mezőgazdasági kereskedelmi és szolgáltató vállalata. Képviseletükben elsőként Hadászi László innovációs főigazgató tartotta meg előadását, aki a KITE és a precíziós gazdálkodás kapcsolatának történetét ismertette: „2002 táján vette meg a KITE az első talajmintavételező gépét Németországból, ekkor találkoztunk először a talajzóna térképekkel. Megkérdeztük, hogy mire használják, mire viccesen azt felelték, hogy semmire, de nagyon jól mutat a falon. A 2000-es évek második felében aztán megjelentek a mezőgazdasági gépgyártók azon eszközei, amelyek ezen térképek segítségével közvetlen beavatkozásra adtak lehetőséget. 2009-2010-ben megtörtént a robbanás, aminek következtében gyakorlatilag általánosan használt szériaeszközökké váltak ezek a termékek. 2010-ben a KITE szakértő vezetésével egyetértésben azt a döntést hoztuk, hogy minden anyagi és humán erőforrásunkat a precíziós technológia fejlesztésére fogjuk szánni. 2011 nyarára be tudtuk jelenteni, hogy önálló, saját tulajdonú, országos kiterjesztésű navigációs jelszolgáltatásra képes a KITE. Ez a precíziós gazdálkodás alapja, amiről mostanság méltatlanul keveset beszélünk. Magyarország e tekintetben nagyon jó helyzetben van, ugyanis rajtunk kívül még 4-5 cég képes ezt nyújtani, ami a környező országokban, de talán Európában sem adott.”
A magyarországi helyspecifikus gazdálkodás állapotával kapcsolatban a főigazgató kiemelte:
„A talajművelési technológiáink még mindig nagyon konzervatívak, igen lassan haladunk előre. Éppen ezért a kiírás kiemelt értékének tartom, hogy nem lehetett ekére pályázni. Nagy küzdelmet folytattunk az elmúlt évtizedben azért, hogy megjelenjenek az olyan korszerű, lazításos elven működő talajművelő eszközök a magyar mezőgazdaságban, amilyen például a sávművelő. Két fontos szempont a differenciálás és a pozícionálás, amiből ugyan az előbbit emlegetjük gyakrabban, de az utóbbi is legalább ekkora jelentőséggel bír. Ez lehetővé teszi, hogy mindent a maga idejében végezzünk el. Korábban ez nem volt jellemző, az 1990-es, 2000-es évek technológiai hibája volt, hogy nem voltunk erre képesek. El sem kezdődött az év, már elkéstünk. Emellett a munkafolyamatok összevonhatóak, érdemi menetszám csökkentés érhető el, ami az inputanyag megtakarítás nagyságában jelentkezik.”
A KITE evolúcióját tovább ismertetve elmondta:
„2012-2013 környékén eljutottunk oda, hogy a magyarországi nagy szántóföld kultúrák 95 százalékára technológiai megoldást tudtunk javasolni. Az alapműveletektől a betakarításig minden egyes munkafolyamat precíziós technológiával, és elv szerint történik. 2015-ben elindítottunk egy próba szaktanácsadási programot, 11 gazdálkodó bevonásával, akik az év végéig megerősítettek minket abban, hogy erre nagyon nagy szükség van. 2016-ban létrejött az úgynevezett Komplex Szaktanácsadási Programunk, ami immár minden gazda számára elérhetővé vált. Ehhez hozzáigazítottuk a humán állományunkat is, ami a kezdetekben nagy kihívás elé állított minket.
Az agronómiai szaktanácsadásban térinformatikusokat, műszaki szakembereket kellett alkalmaznunk, akiknek a merőben eltérő nyelvezetet, munkamódszert alkalmazó gazdálkodókkal kellett megtalálniuk a közös hangot.
2016-2017-ben alvállalkozóként belépett egy magyarországi, szegedi IT-fejlesztő cég a munkánkba, aki a szükséges szoftverfejlesztéseket elvégezte. 2018 végéig tartott az első, nagyon meredeken felemelkedő fejlődési szakaszunk, ami 2019-re ellaposodott. Ebben a szakaszban a mezőgazdasági partnereink 18 százalékát – nem létszámban, hanem területben – értük el. Ekkor már mindenki várta, érezhető volt a szele, hogy lesz valamilyen pályázati ösztönző, támogatás. 2020-ra kidolgoztuk a Precíziós Gazdálkodási Rendszer, röviden PGR nevű szaktanácsadási rendszerünket, így a KITE egy termelési rendszerré alakult. 2021-ben ennek elismeréseképp agrár innovációs díjat kaptunk. Szintén 2021-ben megalakult a KITE-n belül egy új szervezeti egység, a Kiemelt Szolgáltatási Igazgatóság.”
A jó szolgáltatás: szolgálat
Véleményünk szerint az az igazán jó szaktanácsadás, amiért a termelő hajlandó fizetni, majd az első év tapasztalatai után továbbra is igényli a szolgáltatást. Büszkén mondhatom, hogy mára ott tartunk, hogy az új belépőink 90%-a egy év elteltével meghosszabbítja a szerződését. Napjaink fontos kérdés fenntarthatóság, amire a KITE lehetőségként tekint, hiszen így válhatunk e kihívás a nyerteseivé. Ma nem a termelés stabilitása az elsődleges kérdés, hanem az élelmiszerbiztonság és a fenntarthatóság. Jelenleg 865 felhasználónk van, és 450 000 hektár van ebben az adatbázisban. Nagyon fontos az oktatás, ennek jelentős lépése lesz, ha nappali alapképzésben is lehetővé válik a precíziós gazdálkodás oktatása. A KITE a tanulmányok tekintetében is elöl jár: jelenleg is 43 munkatársunk veszt részt különböző precíziós gazdálkodási képzésekben. Ez hozzásegíti szaktanácsadóinkat legfőbb feladatuk teljesítéséhez, hogy a precíziós géppel találkozó gazda kezét fogják, segítsék, míg elsajátítja a gép használatát.” – zárta előadását Hadászi László.
Adat és precízió
Mészáros Gábor, a KITE rendszerfejlesztési igazgatója elsőként a gazdálkodók igényeinek pontos megismerésére hívta fel a figyelmet: „Néhány évvel ezelőtt kaptam meg a feladatot, hogy ezt az informatikai rendszert koordináljam. Viccesen úgy szoktam fogalmazni, hogy az ilyen rendszerek használata az egyik fő oka annak, hogy megőszültem. Hiszen, valljuk be, ez nem az agronómusok világa.
Így, amikor elkezdtük a fejlesztést, tisztán és világosan látszott, hogy olyan szolgáltatást kell nyújtanunk, ami egyszerű, és könnyen megérthető a mezőgazdasági termelők számára.
Az adatból érték lesz, a mi feladatunk pedig az értékek átadása a termelőknek. Rengeteg adat jön be, de nekünk ki kell szűrnünk ezekből azokat, amelyek a termelésben tudnak segíteni, mégpedig fenntartható módon.”
Az adatok típusairól kifejtette:
„Elsődleges adat a növények igénye, egyszerűen fogalmazva, annak felmérése, hogy jól érzi-e magát az adott körülmények közt, vagy sem. Ennek mérője a hozamadat (is), amit a hozammérő kombájnok segítségével nyerhetünk ki. A térinformatikában a hibás adatok kiszűrése az egyik legfontosabb feladat. Ugyanígy jelentősége van a különböző talajtani információknak, ennek vizsgálatát 5 évente legalább érdemes elvégezni. Az adatok sorát gyarapítják a domborzati információk, amik segítségével domborzati térkép készíthető. A gépek automatizálható monitormentéseiből pedig az üzemanyagfogyasztás adatai nyerhetőek ki.”
A 21. század emberének egyik legnagyobb kihívása a végtelen adat, információ tengerén való eligazodás. A precíziós gazdálkodásban is nélkülözhetetlen, hogy ne csak mennyiségi, de minőségi információhoz is juthassunk:
„A legfontosabb szempont, hogy az adatok validak, megbízhatóak és pontosak legyenek. A térinformatika feladata, hogy a táblán belül megmutassa a gazdálkodónak, hogy hol vannak az eltérő tulajdonságú területek. Az okait nem mindig tudjuk, de látjuk, hogy más, és el tudunk indulni ezen az úton. Ahogy említettük korábban, több kollégánk is precíziós gazdálkodási szakon tanul, ahol feladatként kapják, hogy egy táblán belül bizonyos szempont szerint zónákat alakítsanak ki, manuálisan, nem szoftverek segítségével. Ez körülbelül 4 munkaórát vesz igénybe, míg az automatizált rendszerünkben 4 perc alatt kinyerhetőek az adatok! Éppen ezért, amit lehet, automatizálni kell. A mi térinformatikai rendszerünkben a különböző adatok 100 négyzetméterenként érkeznek be. Ez óriási előny a nagy szolgáltatók rendszereihez képest, ahol sokkal nagyobb egységekbe gyűjtik ezeket, ezáltal pedig a differenciálás, a zónák közti különbségek megállapítása is nehézkesebbé válik.”
Több száz meteorológiai állomás és növényvédelmi előrejelző alkalmazás
„A környezeti tényezők vizsgálatára is külön alkalmazást fejlesztettünk PrecMet név alatt, amely 200 meteorológiai állomás adatait gyűjti. Reményeink szerint a digitális átállás pályázatban még közel 600 darab ilyen állomás jön majd be. A növényvédelmi előrejelzésekkel foglalkozó alkalmazás is egyre fontosabb lesz, tekintve, hogy a Green Deal – Zöld Megállapodás következtében 2030-ra 50 százalékkal kell csökkenteni a kijuttatott növényvédőszerek mennyiségét.”
Eszköz és felelősség a döntéshozásban
„Rendszerben kell gondolkozzunk. Úgy képzeljük el a szaktanácsadás folyamatát, hogy sosem áll meg a fejlődés, mindig újabb és újabb adatokat hozunk be a rendszerbe. Külön vannak kezelve a szaktanácsadók által – műholdfelvételek elemzése, labor eredmények, zónázás-, és a felhasználók által gyűjtött adatok. Az így begyűjtött adatokból információ lesz, ebből pedig a felhasználó hozza meg a végső döntést. Mi eszközt adunk a kezébe, hogy ezt kellő felelősséggel, bő ismeretanyaggal felvértezve tehesse meg.”
Szerkesztette:
Csurja Zsolt
SZIE-MKK 2009 agrármérnök
SZE-MÉK 2021 óvári precíziós gazdálkodási szakmérnök