Az Agrowald Kft. Győr-Moson-Sopron megyei telephelyén folytatódott a Digitális Agrárakadémia (DAA) mintagazdaságait bemutató programsorozat. Az április 27-én, szerdán tartott rendezvényen a drónok felhasználásáról is szó esett.
Dr. Milics Gábor, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) docense a rendezvényen bemutatta a DAA-t, megjegyezve, hogy A www.digitalisagrarakademia.hu oldalon egy egyszerű regisztrációt követően bárki elérheti a folyamatosan bővülő ismeretanyagokat. A szakember a telephelyen részleteiben bemutatta a monitoring drónok felhasználását a mezőgazdaságban. Azt javasolta a gazdáknak, hogy mielőtt megvennének egy ilyen drága eszközt, mérjék fel a pontos igényeket, határozzák meg a célt, amire használni szeretnék, s ne csak általános szempontok szerint döntsenek.
„Például, ha a gazda a növényhiányt szeretné feltérképezni egy drónnal, akkor arra tökéletesen elegendő egy olyan kamerával rendelkező eszköz, amelyik csak a látható fény tartományában működik. Ugyanakkor, ha a növény nitrogénellátottságát szeretnék felmérni, akkor viszont multispektrális kamerával felszerelt drónt vásároljanak” – hívta fel a figyelmet Dr. Milics Gábor. A drónok felhasználása egyébként egyre elterjedtebb a modern magyar gazdaságokban, de nem feltétlenül jól használják ezeket, ezért is fontos, hogy a gazdák tudatában legyenek az olyan tananyagoknak, amiket a DAA közzétesz a témában.
Így gazdálkodnak a Rábapatona és a Koroncó környéki földeken
Schmidt Péter, az Agrowald Kft. tulajdonosa előadásában azt mondta, családi cégük elsősorban szántóföldi növénytermesztéssel (őszi búza, őszi árpa, kukorica, napraforgó) foglalkozik, de vetőmagot is előállítanak és gyümölcsöt – meggyet és epret – is termesztenek mintegy 100 hektáron; földjeik Rábapatona és Koroncó községek határában találhatók. A precíziós növénytermesztésben egy robotkormányzással ellátott traktor segíti a gazdaságot, ami alkalmas differenciált tápanyag-kijuttatásra és szakaszolásra.
„A rendelkezésre álló terület felmérése után azt találtuk, hogy az egyes táblákon belül kicsit az eltérés a tápanyag szempontjából, viszont a táblák között jelentős eltérés mutatkozik, ezért van szükség a táblaszintű tápanyagutánpótlásra” – fogalmazott a szakember.
A terméshozam növekedett
Érdekes, hogy a költségek jelentősen nem csökkentek a gazdaságban, viszont a terméshozam akár 20-30 százalékkal is nőtt a precíziós gazdálkodásnak köszönhetően. Schmidt Péter szerint ez már nem nőhet jelentősen, hiszen a talajnak is vannak korlátai, viszont egyéb precíziós technológiákkal, amelyek például a vetést teszik hatékonyabbá, csökkenthetők lehetnének a költségek. Ugyanakkor nagy lehetőséget lát a precíziós növényvédelemben is: drónok segítségével könnyebben lehetne felmérni a gyomokat vagy a kalászos kultúrákban az egyszikű fertőzöttség mértékét. Így már jelentős mennyiségű kemikáliát lehetne megspórolni egy adott területen. Schmidt Péter úgy látja, hogy egyelőre az elején tartunk a precíziós technológia magyarországi elterjedésének, de a „Mezőgazdaság digitális átállásához kapcsolódó precíziós fejlesztések támogatása” című pályázat ezt mindenképpen segítette. Mindazonáltal jellemző, hogy a gazdák egymástól lesik el a módszereket, és az is igaz, hogy ma már nem érdemes olyan munkagépet vásárolni, ami alkalmatlan a precíziós felhasználásra, így mindenképpen ez a jövő.
„Innentől kezdve elindulhat egy olyan folyamat, ami a munkagépek integrációját tűzi ki célul, vagyis olyan kombájnt, műtrágyaszórót, esetleg permetezőgépet vásárolnak, amelyek alkalmasak a traktorral összhangban, műholdvezérléssel működni” – emelte ki.
A gazdák részéről több aktivitásra van szükség
A legtöbb gazdaság ennek a küszöbén állhat, de a probléma, hogy a folyamat inkább felülről, a gyártók részéről szerveződik, pedig arra lenne szükség, hogy alulról, vagyis a gazdák oldaláról érkezzen a kezdeményezés.
Jávorka Dénes, a Danuba Kft. szaktanácsadója a DAA tananyagait felhasználva és az általa képviselt cég tapasztalataival kiegészítve bemutatta a precíziós szántóföldi növénytermesztés kihívásait és megoldásait. A szakember olyan földterületek példáján keresztül érzékeltette az új technológia előnyeit, amelyeket már évek óta precíziós módszerekkel művelnek. A Danuba a Soyl angol cég hivatalos forgalmazójaként már hosszú ideje tevékenykedik ezen a területen, és piacvezetőnek számít a műholdas távérzékelőkkel lehatárolt zónás termesztésben. A módszereikkel hektáronként akár 15-20 ezer forintnyi bevételnövekedést is elértek csak azzal, hogy némileg változtattak a lehatároláson.
„A digitális gazdálkodásban nem biztos, hogy minden megtérül, de ha bizonyos munkaműveleteket sikerül megspórolni, akkor 10-20 százalékkal csökkenhet a felhasznált nyersanyagok mennyisége, miközben a termés ugyanennyivel nőhet” – jelezte Jávorka Dénes.
