A precíziós technológiát alkalmazó szaktanácsadók és szakmérnökök képzése során nagyobb hangsúlyt kell fektetni a gyakorlati oktatásra, ehhez azonban a szektorban tevékenykedő vállalatok támogatására is szükség van. Ugyanakkor a precíziós képzésnek önmagában már nem sok értelme van, inkább be kell építeni minden érintett diszciplína oktatásába – hangzott el a PREGA konferencián és kiállításon rendezett kerekasztal-beszélgetésen.
Immár hetedik alkalommal rendezték meg Magyarország egyik legnagyobb precíziós konferenciáját és kiállítását, ahol a számos előadás között kerekasztal-beszélgetéseket is tartottak. Az egyik ilyen beszélgetésen Dr. Milics Gábor, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem docense azt a kérdést tette fel, hogy vajon mire van szükség ahhoz, hogy a szaktanácsadókat és a szakmérnököket megfelelően felkészítsék a precíziós gazdálkodásra.
Székely Erika, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Szakképzési és Szaktanácsadási Igazgatóságának igazgatója válaszában úgy fogalmazott, náluk elsősorban alaptanfolyamon vehetnek részt a szaktanácsadók, de ez még kevés, hiszen a teljeskörű munkájukhoz elengedhetetlen valamelyik felsőoktatási képzés elvégzése is. Ugyanakkor feltétel az is, hogy a precíziós szaktanácsadók legalább ötévnyi tapasztalattal és szakmai gyakorlattal rendelkezzenek. „Azt látom, hogy a szakképzésben, a középfokú oktatásban jelentős hiányosság az, hogy nem biztosított a jelentkezők teljeskörű képzése, ezért kiemelten fontos lenne a szakképzők továbbképzése” – mondta az igazgató.
A NAK Szaktanácsadói névjegyzékben szereplő szaktanácsadók és szaktanácsadó szervezetek elérhetősége ide kattintva nyílik meg.
Dr. Kovács Attila, a Széchenyi István Egyetem nemzetközi kapcsolatokért felelős dékánhelyettese hangsúlyozta, hogy mivel a szakmérnökök egy alkalmazott tudományt használnak, ezért a legfontosabb, hogy gyakorlati oktatást kapjanak. Ehhez viszont elengedhetetlen a precíziós területen tevékenykedő vállalatok támogatása is, mert ezek a cégek biztosíthatják a legújabb technológiát az oktatáshoz. Gyakori problémának nevezte azt is, hogy az egyre gyorsabban fejlődő precíziós technológiát a képzés már nem tudja lekövetni, s miközben az érintett vállalatoknak azonnal szükségük lenne egy szakemberre, aki megfelel az elvárásoknak, az egyetem ezt csak évekkel később tudja biztosítani. „Mi azt szeretnénk, hogy tényleg legyen egy olyan tudás a hallgatók kezében, amit aztán tovább tudnak vinni vagy amire támaszkodni tudnak a későbbiekben” – mondta a dékánhelyettes.
A mosonmagyaróvári Precíziós mezőgazdasági szakmérnök szakirányú továbbképzési szak részleteit ide kattintva lehet megismerni.
Dr. Mezőszentgyörgyi Dávid, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem stratégiai és fejlesztési rektorhelyettese azt válaszolta, hogy a precíziós képzésnek önmagában már nincsen nagy jövője, hiszen az összes diszciplínába be kell épülnie. A MATE-n éppen azon dolgoznak, hogy az összes érintett terület – az állattenyésztés, a növénytermesztés, a műszaki ismeretek, vagy az élelmiszeripar – oktatásában helyet kapjon a precíziós technológia is. Azt is érdemes mérlegelni, hogy a digitális technológiák sok fitatalt érdekelnek, így az adott képzést még vonzóbbá teheti ezek bemutatása.
„Mi nem szeretnénk nagyon sok eszközt beszerezni ehhez, sokkal inkább az országos lefedettséggel rendelkező vállalati szférával való együttműködésben hiszünk. Ennek az egyik oka az, hogy a technológia fejlődése miatt a ma megvásárolt eszközök holnapra már elavultak. A másik oka pedig az, hogy ezek az eszközök általában nagyon drágák” – fejtette ki a rektorhelyettes. Az egyetem egyértelműen a képzési struktúrájának az átalakításában látja a jövőt – húzta alá Dr. Mezőszentgyörgyi Dávid.
A MATE szervezésében szeptemberben indul az új, precíziós gazdálkodási agrárdigitalizációs szakmérnök képzés, ennek részletei még kialakítás alatt vannak, a témáról és a MATE kapcsolódó fejlesztéseiről ide kattintva lehet bővebben olvasni.
Dr. Sisák István, a Szegedi Tudományegyetem szakvezetője úgy reagált, hogy nem szabad elfelejteni, a szakmérnök képzésnek más funkciója van, mint az alap-, illetve a mesterképzésnek, hiszen éppen a legújabb ismeretek átadására fókuszál – erre pedig a későbbiekben is szükség lesz. A hibrid, helyszíni és online elemeket alkalmazó oktatás kapcsán megjegyezte, a jövőben egyre elterjedtebb lesz ez a modell.
„A digitalizációhoz úgy is lehet alkalmazkodni, hogy az intézmények megváltoztatják a tudásátadás körülményeit és formáit” – hangsúlyozta a szakvezető, megjegyezve, szeretnék, ha a digitális oktatás egy működő modell lenne.
A Szeged és Hódmezővásárhely központokkal szervezett Precíziós agrárgazdálkodási szakmérnök/szakember szakirányú továbbképzés, valamint a Fenntartható precíziós kertészeti szakmérnök/szakember szakirányú továbbképzés részleteiről erre a hivatkozásra kattintva érdemes tájékozódni.
Verőné Dr. Wojtaszek Małgorzata, az Óbudai Egyetem Precíziós gazdálkodási szakmérnök/szakember képzésének szakvezetője azt mondta, hogy náluk az oktatás a gazdálkodókkal és Magyarország egyik legnagyobb mezőgazdasági vállalatával együttműködésben zajlik. A képzésben helyet kapott a speciális szoftverek oktatása is, hiszen ezen ismeretek nélkül elképzelhetetlen a precíziós technológiák pontos alkalmazása.
„A gépek által gyűjtött adatok feldolgozása és kiértékelése elengedhetetlen a pontos következtetések, illetve döntések meghozatalához. Szerintem a gazdálkodó igenis legyen térinformatikus is, és rendelkezzen interdiszciplináris tudással, hogy képes legyen értelmezni az adatokat, valamint, hogy bizalmat érezzen az új technológiák iránt” – hívta fel a figyelmet a szakvezető.
A Precíziós gazdálkodási szakmérnök képzés helyszíne Székesfehérvár, az Óbudai Egyetem Alba Regia Műszaki Kar Pirosalma utcai Campusa, a részleteket ide kattintva lehet elolvasni.
Dr. Rátonyi Tamás, a Debreceni Egyetem docense válaszában rámutatott, hogy náluk az egyik legnagyobb előny, hogy a képzéseiken nagy hangsúly kerül a gyakorlatra, s ebben segítségükre van Magyarország egyik legnagyobb mezőgazdasági vállalata is. A KITE gyakorlati helyszínt biztosít a hallgatók számára, ahol a legmodernebb gépekkel is megismerkedhetnek.
„Mi már nem akarjuk beépíteni a precíziós képzést a többi képzésbe, hiszen ezen túl vagyunk. Évtizedekkel ezelőtt beindult nálunk az a folyamat, aminek a végén a precíziós ismeretek átadása bekerült az alapképzési és a mesterképzési szakokba” – jelezte a docens, hozzátéve, hogy hamarosan a szakmérnöki képzéssel párhuzamosan BSc-képzés is indulhat a témában az egyetemen, amit egy MSc-képzés követhet majd.
A debreceni Precíziós mezőgazdasági szakmérnöki képzés részleteit ide kattintva lehet elolvasni.
Dr. Dobos Endre, a Miskolci Egyetem tanszékvezetőjének szavai szerint a precíziós oktatásban az agráregyetemeken túl más intézményeknek is lenne helyük, hiszen a mezőgazdaság a térinformatika, a távérzékelés vagy a talajtan nélkül nehezen lenne működőképes. Hallgatóik minden félévben három napot terepen töltenek, számos talajszelvényt ásnak ki és elemzik azokat. Az így kapott információkat műholdképekkel, domborzatmodellekkel és egyéb adatokkal kiegészítve olyan komplex képet kaphatnak az adott földterületről, ami már nagy pontosságú következtetésekre alkalmas.
„Azt szoktam mondani, hogy a gazdának nem kell elemzőnek lennie, de ahhoz értenie kell, miként juthat hozzá az adatokhoz. Nem kell talajtanos szakembernek sem lenniük, de a saját területük talajtani adottságaival tisztában kell lenniük, hiszen ezek nélkül nem fog menni, mert olyan nagy lesz az adott gazda kitettsége a piacon” – fogalmazott a tanszékvezető.
A Miskolcon elérhető Precíziós talajtérképezési szakmérnök képzésről ide kattintva lehet és érdemes többet megtudni.
2022.05.13.
