Nemzetközi szinten nagy a verseny az agráradatok felhasználásának és gyűjtésének területén: ma jellemzően olyan „adattavakat” hoznak létre, amelyek valódi hasznát csak a jövőben élvezhetjük majd – mondta Varga Péter Miklós, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) stratégiai rektorhelyettesének tanácsadója.
A legtöbb adatot a gazdák termelik, nekik kell profitálni belőlük
A hazai agrárágazat hatékonyságának javítása egyaránt nemzetbiztonsági és nemzetgazdasági cél. A kormány 2050-re 60 százalékos kibocsátás-növekedést tervez, amihez több területen is változtatni kell: a termelésben, az innovatív technológiák integrálásában, az üzemek vezetésében, az adatalapú döntéshozásban és a termékpályák mentén a fogyasztói igényeket és a nemzetbiztonsági szempontokat figyelembe vevő integráltság növelésében – hangsúlyozta Varga Péter Miklós. Mindhárom területen fontos a döntéshozást megalapozó adatok és információk elérése, az adatok feldolgozása, a tanuló algoritmusok, valamint a mesterséges intelligencia alkalmazása.
Az agrárágazat adatterében több meghatározó szereplő is van:
az egyik csoportba azok a gazdák tartoznak, akik a termelés kapcsán előállított adatok birtokosai. Nekik a feldolgozott adatok alapján kellene megalapozott döntéseket hozniuk. Ugyanakkor ők azok is, akik a legtöbb adatot szolgáltatják a közigazgatás és az szolgáltatók részére.
A további szereplők közé tartoznak a szolgáltatók és az integrátorok, amelyek kezelik, illetve feldolgozzák a technológia által előállított adatokat. Nem szabad elfeledkezni a közigazgatásról sem, amely jogszabályhoz kötötten gyűjti és egy adott célra felhasználja, valamint tárolja a termelők és az élelmiszerlánc szereplőinek adatait, míg az élelmiszeripari szereplők, valamint a kerekedők pedig biztosítják a nyomon követhetőséget és gyűjtik a fogyasztási adatokat. Az ágazat hatékonyság növekedésének alapját jelenti a működés és az alkalmazható innovatív megoldások ismerete, valamint a szükséges technológiai innovációk bevezetése a teljes élelmiszerlánc mentén. Ezek alapján lehet a szükséges változásokat és fejlesztéseket azonosítani, a termelési technológiát megváltoztatni, illetve megfelelő menedzsment döntéseket hozni. Az agráradattérben azonban a termelők csak korlátozottan rendelkeznek a döntésekhez szükséges adatokkal, információkkal, valamint az feldolgozásához szükséges megoldásokkal.
„Ma szerte a világban olyan úgynevezett adattavakat alakítanak ki, amelyeket egyelőre még nem tudunk 100 százalékosan felhasználni, de arra készülünk, hogy hamarosan változik a helyzet” – hívta fel a figyelmet Varga Péter Miklós.
Az adatok többségével a szolgáltató és a közszféra szervezetei rendelkeznek
A tanácsdó úgy folytatta, a kormány a Magyarország Digitális Agrár Stratégiájával (DAS) és Magyarország Mesterséges Intelligencia Stratégiájával (MIS) megteremtette a lehetőséget az ágazati adatgazdálkodás kialakítására, a közadatokhoz való hozzáférésre, valamint a köz- és magánadatok közös felhasználására alapozott szolgáltatások fejlesztésére. A MIS egyik leghangsúlyosabb célkitűzése a hazai adatgazdaság beindítása, valamint a digitális ökoszisztéma, azon belül az adatgazdasági ökoszisztéma fejlesztése. Ennek megvalósítását a Nemzeti Adatgazdasági Tudásközpont (NATUK) végzi. A stratégia tartalmazza az Agrár Adat Keretrendszer létrehozását, amely egy felhő alapú adatinformációs platform; ez képes több forrásból az adatok rögzítésére, üzemalapú strukturált tárolására és az tárolt adatokat a termelők által megadott jogosultságok alapján a hozzáférhetővé tételére. Képes továbbá az agráriummal kapcsolatban létrejövő termelői (üzemi szintű) és kormányzati adatok keretrendszeren keresztül történő felhasználását, egységes, strukturált módon, mesterséges intelligencia alkalmazásával történő feldolgozására.
A közadatok és magán adatok együttes kezelésére, felhasználására bizalmi környezetre van szükség, így ezek a szolgáltatások a közigazgatáson belül nem működőképesek. Egyetemi környezetben lehetőség van a köz és magán adatok együttes kezelésére, ezekre épülő szolgáltatások fejlesztésére.
Az egyetemi környezet bizalmi feltételek mellett az interdiszciplináris innovatív technológiák, megoldások, így a mesterséges intelligencia felhasználására is lehetőséget biztosíthat.
„Egyelőre nem strukturált adatbázisról beszélünk, hiszen még nem tudjuk, hogy mire használjuk majd a már most felcímkézett és feltöltött információkat, de készen állunk arra, hogy a jövőben, amikor a technológia már alkalmas erre, akkor felhasználjuk ezeket” – fogalmazott Varga Péter Miklós.
Az Élelmiszergazdasági Adatközpont a gazdákat, így a közjót szolgálja
A MATE egyik célja a hazai agrárgazdaság hatékonyságának fejlesztése, ezért innovációs környezetet biztosít a mezőgazdaság 4.0 megoldásainak kialakítására. Képzései biztosítják az egyetemi hallgatók, a gazdák és a szaktanácsadók számára a legmodernebb technológiák megismerését és kipróbálását. A területek működéséhez, a digitális és adatalapú, valós igényekre alapozott innovációk fejlesztéséhez, teszteléséhez, bevezetéséhez, a valós környezetre alapozott képzésekhez, valamint a szaktanácsadási feladatokhoz szükséges az agrárgazdaság georeferált, időben elhatárolt adatainak elérése, feldolgozása és felhasználása. A MATE Élelmiszergazdasági Adatközpontjának feladata, hogy biztosítsa mindhárom terület adatigényét, valamint az adatalapú szolgáltatások működéshez szükséges informatikai környezetet. Az adatközpont több forrás adatait integrálja, mint például a termelőktől, a különböző együttműködésekből, a tangazdaságokból és a MATE kutatásaiból származó információkat. A források adatait georeferált keretrendszerben, lehetőség szerint időpecséttel ellátva rögzítik. Az adatközpont létrehozása és működése az agrárágazati adatgazdaság beindításának része, és lehetővé teszi az adatok elérését a platformon működő alkalmazások, adatalapú szolgáltatások számára – mondta Varga Péter Miklós. „Alapigazság, hogy körülbelül 5 évnyi adatra van szükségem ahhoz, hogy egy adott földterület sajátosságait teljesen megismerjem, ezért fontos, hogy már most mindenki elkezdje gyűjteni az információkat” – emelte ki a szakértő.