Egész Európa profitálhat az Állatorvostudományi Egyetemen tervezett adattó felhasználásából. Az új adatelemző rendszerük képes lesz az ellátási lánc minden lépéséhez és résztvevőjéhez információkat vagy előrejelzéseket is eljuttatni. Dr. Sótonyi Péter, az intézmény rektora adott interjút a Digitális Agrárakadémiának.
A hagyomány kötelez
Az Állatorvostudományi Egyetem Magyarország egyetlen – Európában harmadikként alapított – olyan intézménye, amely állatorvos doktorokat képez 11 félévben, osztatlan képzési formában. Bár sok szervezeti változást éltek át – legutóbb a rektor kezdeményezésére, hat évvel ezelőtt nyerték vissza önálló egyetemi létüket –, céljuk az 1787. évi létesítésük óta változatlan. Elsődleges feladatuk természetesen a hazai szakemberigény szolgálata változatos foglalkozási területeken, hiszen az állatok gyógyítása csak az egyik kompetenciája az ott végzett doktoroknak. Emellett a teljes élelmiszerláncért, elsősorban az élelmezés- és élelmiszer- biztonságért felelős szakemberek utánpótlását is segítik, továbbá mind jelentősebb az állatorvosok szerepe a társállatok egészségének megóvásában, ami javítja a társadalom közérzetét. A hallgatói érdeklődés változatlan, a túljelentkezés sokszoros, a felvételi pontszámokat illetően az orvosegyetemekkel versenyeznek. Múltjuknál fogva elismert szereplői a világ állatorvos-képzésének. A doktori címig folytatott angol nyelvű képzésükre évente 140, a két évfolyamig működő német nyelvű képzésükre 120 hallgatót vesznek fel a 120 magyar hallgató mellett – mondta a rektor.
Egyetemük központi Campusa Budapesten, az Erzsébetváros szívében terül el, magában foglalva a kerület legnagyobb zöldterületét. A Rottenbiller utca túlsó oldalán működik a Biológiai Intézetük, ahol főként a kutatásban elhelyezkedő biológusokat képeznek alap- és mesterszinten, a jövő tanévtől már angol nyelven is. A Hungária körúton található a Járványtani és Mikrobiológiai Tanszékük szoros területi és szakmai kapcsolatban az ELKH Állatorvostudományi Kutatóintézetével és a NÉBIH Állategészségügyi Diagnosztikai Igazgatóságával. Munkájuk minden területén felhasználják a nemzetközi tudástőzsdéken magasan jegyzett kutatótevékenységük eredményeit.
Egységben az állat- és a közegészségügy
Az Állatorvostudományi Egyetem kutatási irányait az utóbbi években elsősorban az „Egy Egészség” (One Health) elv határozta és határozza meg, egyetemük az állategészségügy és a közegészségügy egységben kezelését tekinti tudományos prioritásának. Innovatív kutatásaik legalább kettős haszonnal bírnak, hiszen az ipari partnerekkel való együttműködés révén nemzetgazdasági értéket képviselnek, ugyanakkor közegészségügyi jelentőségük is kimagasló. Főbb kutatási irányvonalaik a fertőző betegségekkel, az antimikrobiális rezisztenciával, az új parazitás megbetegedésekkel és az élelmiszerlánc biztonságával kapcsolatosak. Az ez évben induló Nemzeti Laboratórium projektjük a fenti tématerületeket öleli fel, és regionálisan is egyedülálló módon biztosítja a tudomány, az ipar és a közegészségügy kapcsolatát. Az innovációs gondolkodásmód kutatási és oktatási tevékenységük minden szintjén megjelenik, már hallgatóik részére is rendszeresen szerveznek innovációs versenyeket, ahol piaci hasznosítással kecsegtető ötleteiket bemutathatják.
A rektor közölte azt is, az idén pályázati forrásokból, mintegy 160 millió forintból szinte teljes egészében kicserélték az Állathigiéniai, Állomány-egészségtani Tanszék és Mobilklinika atomspektroszkópiai laboratóriumának műszerparkját. Vannak klasszikus, grafit- és lángatomabszorpciós készülékeik, munkába állt egy higanymeghatározó készülék és egy nagy pontosságú elemanalitikára képes tömegspektrométer. A világon egyedülálló diagnosztikai berendezések, a 2020-ban beszerzett CT és MRI segítik a Lógyógyászatí Tanszék és Klinika munkáját az Üllői Campuson. Ezek a csúcstechnológiát képviselő eszközök álló helyzetében képesek vizsgálni a ló végtagjait. Évente több mint ezer ló érkezik ide. Az ugyancsak Üllő határában elterülő Dóra-major tangazdaságként működik közre az oktatásukban, ez a hetesi gyakorlatuk színhelye is, ahol a leendő állatorvosok a különféle gazdasági állatok tartásának és takarmányozásának mikéntjével ismerkednek meg.
A 2020-ban működési modellt váltott Egyetem fenntartója a Marek József Alapítvány. „A kuratórium tagjaként büszke vagyok rá, hogy megalapítottuk a Marek József Ösztöndíjat azon fiatalok számára, aki vállalják, hogy végzésük után 10 évig a haszonállatgyógyászatban vagy az élelmiszerbiztonság területén helyezkednek el és dolgoznak” – fogalmazott Dr. Sótonyi Péter. Cserébe az alapítvány fedezi a képzés költségét, s a felvételi pontszám is alacsonyabb az ösztöndíjat elnyerő hallgatók számára – fűzte hozzá.
Az egyetemen 2020. április 1-én alakult meg a Digitális Élelmiszerlánc Oktatási, Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Intézet (DÉOKFII), amely az élelmiszerlánc-biztonsági adatokkal kapcsolatos elemzéseket és kutatásokat kívánja az élelmiszerlánc mentén integrálni, valamint új szintre emelni a hálózatos együttműködését ezen a területen. Az Intézet láncszemléletű, integrált kutatásokat végez az agrár-élelmiszerlánc szereplői számára, tudományos, komplex problémamegoldást, adatelemzést igénylő területeken. Ehhez innovatív megközelítést, a legújabb technológiai megoldásokat és modern adatelemzési módszereket alkalmaz, és ezeket elérhetővé teszi a kis- és középvállalkozások számára is.
Digitalizációs fejlesztések és kutatások
A rektor három kapcsolódó projektet is megemlített: a Patológiai Tanszék, a Gyógyszertani és Méregtani Tanszék és a DÉOKFII vesz részt a TETRABBIT Állattenyésztési és Kereskedelmi Kft-vel közös, a „Nyúlhústermelő vertikum teljes digitalizációja” megnevezésű projektben. Célja a nyúlhús mint élelmiszeripari termék és a termék előállítási folyamatának fejlesztése, amelynek legfontosabb eszköze egy automata adatgyűjtőrendszerrel táplált Big data elemző rendszer, amely a nyúlhústermelés teljes vertikumát lefedve az istállótól az asztalig képes információt szolgáltatni, optimalizálni a termelést és csökkenteni a veszteséget. „Ezen túlmenően a fejlesztendő rendszer képes lesz az ellátási lánc minden lépéséhez és résztvevőjéhez információkat vagy előrejelzéseket is eljuttatni, valamint javítani az állategészségügyi és élelmiszerbiztonsági státuszt” – emelte ki a rektor.
Az „Antibakteriális rezisztencia kialakulását gátló termék fejlesztése az állatgyógyászatban, támogató repozíciós platform fejlesztése” projekt szintén kapcsolódik a digitalizációhoz. Ebben az esetben a projekt célja, hogy az egyetemen kiépüljön egy állatorvosi közegészségügyi adattó (data lake), mely különböző forrásból származó, strukturált és nem strukturált adatok tárolását és elemzésre való előkészítését teszi lehetővé. Az adattó egy újszerű adattárolási mód, amely mesterséges intelligencia által támogatott adatkinyerés és elemzés segítségével eddig nem feltárt összefüggésekre deríthet fényt. A pályázatban a data lake infrastruktúrát gyógyszer-repozíciós kutatás támogatására alkalmazzák, melynek során adat-analitikai megközelítéssel olyan vegyületeket keresnek, melyek már használatosak az állattartás, állategészségügy területén, de az eddigiektől eltérő használati mód esetén csökkenthetik az antimikrobiális rezisztencia kialakulását.
Hosszútávú céljuk, hogy amennyiben sikerül az állategészségügyi, állatorvosi közegészségügyi, élelmiszerbiztonsági és humánegészségügyi, valamint egyéb forrásból származó adatok együttes elemzése, „a létrejövő állatorvosi közegészségügyi adattó modellként szolgálhat mind más országok, mind a közös európai élelmiszerlánc- biztonsági szakma számára is.”
Tovább a digitalizáció útján
Ez év októberében indul egy Horizon Europe projektjük (HOLiFOOD – Holistic approach for tackling food systems risks in a changing global environment), amely mesterséges intelligenciát (AI) és Big data technológiákat fog alkalmazni az ismert és ismeretlen élelmiszer-biztonsági veszélyekre vonatkozó korai előrejelző-, és az újonnan felmerülő kockázatok azonosító rendszereinek fejlesztésére.
Ezen túlmenően diagnosztikai eszközöket, módszereket és megközelítéseket, valamint új kockázatértékelési módszereket fejlesztenek ki a veszélyek felderítésére, melyekben a kockázatok elemzése mellett költség-haszon elemzések is történnek. A HOLiFOOD eredményeinek szélesebb körű hasznosulását egy elektronikus adat- és tudásmegosztó platform fogja támogatni, amely az élelmiszer-biztonsági rendszerek teljes digitalizálását célozza. Az Állatorvostudományi Egyetem – a Digitális Élelmiszerlánc Oktatási, Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Intézet koordinálásával – elsősorban az adatelemzéssel támogatott előrejelző rendszerek és az újonnan felmerülő kockázatok azonosító módszereinek fejlesztésében, valamint a kockázat-haszon, illetve költség-haszon elemzésekben vesz részt.
Az egyetem a projektekben kifejlesztett algoritmusokat szolgáltatás nyújtásra is fel tudja használni: „az újonnan felmerülő kockázatok azonosításának adat- és szövegbányászati megközelítésével már most is azonosítunk olyan élelmiszerlánc-kockázatokat, melyek az elkövetkező pár hónapos-éves időszakban kihívás elé állíthatják az állategészségügyi és élelmiszerbiztonsági szakembereket”. Ezeket az új veszélyeket előre jelezve lehetőség nyílik felkészülni ezen kockázatokra, beépíteni a megfelelő megelőző intézkedéseket a vállalati minőség- és biztonságirányítási rendszerekbe vagy akár a hatósági ellenőrzési és mintavételi programokba.
Az oktatás területén is terveznek digitalizációs fejlesztéseket. Elsősorban a gyakorlati képzés során vezetnék be a VR/AR technológia adta lehetőségeket, így olyan, a mindennapi gyakorlatban nehezen megszervezhető és elsajátítható helyzeteket tudnának a hallgatóik számára szimulálni (például járványkitörés és -elfojtás, vágóhídi diagnosztika stb.), melyek az élelmiszerlánc-biztonság mindennapi problémamegoldásaiban segítenek. Céljuk, hogy minden hazai és külföldi hallgató ugyanazt a magasszintű gyakorlatorientált tudást kapja.
Az élelmiszerlánc-biztonság és az élelmezés-biztonság kérdése világszerte az érdeklődés előterében van. Korunk kulcsfontosságú problémakörei a globalizáció, a demográfiai növekedés, a klímaváltozás, az élelmezés-, erőforrás-, víz- és az élelmiszer-biztonság a komplexitás növekedését mutatják. „A jövő agrárszakembereinek a tudományban, az iparban és az államigazgatásban egyaránt nagyobb felkészültséggel kell rendelkezniük a komplex rendszerek vonatkozásában, ami elengedhetetlenül magasabb szintű információkezelési és számítástudományi ismereteket jelent” – hívta fel a figyelmet Dr. Sótonyi Péter. Ennek kulcsa a multidiszciplináris oktatás és kutatás, amely szorosabb együttműködést célzó, kezdeményező lépéseket követel a szakképzések területén is. Egyetemünk, felismerve a globális folyamatokat, úgy vélte, szükséges egy olyan platform – a Digitális Agrárakadémia – létrehozása, mely ilyen szerteágazó, rendkívül aktuális tudást tud adni a jelenlegi és jövőbeli szakemberek számára.
„A digitalizációt, számítástudományi módszereken alapuló technológiákat nem lehet és nem is kell megkerülnünk. Véleményem szerint a „Big data”, a számítástudományi módszerek és a mesterséges intelligencia nem fogják kiváltani az agrárszakembereket, élelmiszer-mérnököket és állatorvosokat, az ő tudásuk, szintetizáló képességük nem pótolható” – hangsúlyozta a rektor.
Azonban az adatvezérelten gondolkodó, ezen módszereket használó kollégák idővel le fogják váltani az ezeket nem alkalmazó szakembereket. Látható, hogy az állattenyésztésben egyre nagyobb igény van mind a fogyasztók, mind a termelők oldaláról a precíziós gazdálkodásra. A fenntarthatóság kérdése aktuálisabb nem is lehetne társadalmunk számára. Ez azt jelenti, hogy egyre több olyan eszköz terjed el a gazdaságokban, melyek nagy mennyiségű adatot gyűjtenek akár az állattenyésztés teljes folyamatáról. Az azonnali beavatkozást, döntéshozatalt segítik többnyire ezek az eszközök, például egy szarvasmarha bendőjében elhelyezett szenzor jelez nekünk, ha az állat kérődzése nem megfelelő, így időben el tudja látni az állatorvos az adott szarvasmarhát, minimalizálva a veszteségeket. Az állatok kamerás megfigyelése lehetővé teszi, hogy egy problémás ellésnél időben beavatkozzanak a szakemberek. Tudjuk azt, hogy mennyire fontos egyes állatfajoknál az istállók, ólak környezeti paramétereinek monitorozása. Ezen adatok lehetővé teszik az azonnali beavatkozást, de az adatok elemzésével más, hosszabb távú következtetéseket is le lehet vonni a termelés optimalizálása – a kockázatok és költségek csökkentése, a hatékonyság növelése – érdekében.
„Alapvetően ezek az eszközök nem váltják fel a jelenlegi tudást, hanem kiegészítik, pontosabb és gyorsabb információkkal látják el a döntést hozó állatorvost. Ez javítja az állategészségügyi, állatjóléti státuszt, segíti a termelőt, áttételesen pedig ellátja a fogyasztókat biztonságosabb és egészségesebb élelmiszerekkel. Ehhez azonban ezzel az új típusú tudással kell felvértezni szakembereinket – zárta szavait Dr. Sótonyi Péter.