Vezető helyet tölt be Magyarországon a járműipari kutatások és fejlesztések terén a győri Széchenyi István Egyetem, ahol a jövő önvezető és precíziós technológiáival is kísérleteznek. Az intézmény büszke arra, hogy a különböző szakterületek kapcsán nem a különbségeket, hanem az átjárhatóság erősítését képviseli – mondta dr. Kovács Zsolt, a Széchenyi István Egyetem kancellárja a Digitális Agrárakadémiának adott interjújában.
Múlt és jövő egy helyen
A Széchenyi István Egyetem 1968-as megalapítása óta dinamikusan és töretlenül fejlődik – számolt be róla dr. Kovács Zsolt, a győri központú egyetem kancellárja. Ahogy fogalmazott: „A korszerű infrastruktúrával rendelkező intézményünkben mára mintegy ezer munkavállaló dolgozik, s közel tizennégyezer hallgató tanul különböző képzési szinteken, valódi nemzetközi környezetben, hiszen a hallgatói közösséget 2022-re 65 ország fiataljai alkotják, egyetemünket pedig nemzetközi minősítő világranglistákon tartják számon.”
Megtudtuk, hogy 2021 szeptemberében több mint 3400 elsőéves hallgató kezdte meg tanulmányait a Széchenyi István Egyetemen. Ez 22 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbi adatot. Az intézmény mind a kilenc karán számottevő fejlődés tapasztalható. A mosonmagyaróvári Mezőgazdaság- és Élelmiszertudományi Karon a bővülés meghaladta a hatvan százalékot; továbbra is népszerű volt az osztatlan agrármérnök szak, továbbá az akkor először meghirdetett állattenyésztő mérnöki szak is.
Külön szót érdemel az is, hogy a Széchenyi-egyetem nem csak Győrben és Mosonmagyaróváron, de Budapesten és Zalaegerszegen is jelen van. Az elsők között kötött együttműködést a zalaegerszegi ZalaZone járműipari tesztpályával, ahol kutatási és gyakorlati helyszíneket tart fent az egyetem, sőt, mint megtudtuk, az épülő tudományos- és innovációs park mellett a későbbiekben egy campust terveznek létrehozni ott.
A tesztpályán főként önvezető járműrendszerekkel, robotokkal és drónokkal kísérleteznek, de a precíziós technológiák kapcsán is folynak kutatások.
A kancellár hangsúlyozta a nemzetköziesítés kiemelkedő szerepét is: az angol nyelvű képzési programok száma megközelíti a negyvenet, az elmúlt öt évben pedig 300-ról 900-ra nőtt a külföldi hallgatók száma. Hozzátette, elengedhetetlennek tarják, hogy gyakorlatorientált képzéseket, jól hasznosítható tudást nyújtsanak hallgatóik számára. Céljuk, hogy minőségi képzéseken túl olyan lehetőségeket kínáljanak, amelyek segítségével az egyetemisták kibontakoztathatják tehetségüket, mindemellett jól is érzik magukat a Széchenyin. Közben élvezhetik a korszerű, nyitott laboratóriumokat, az infrastruktúrát, a szolgáltatásokat, amelyek Európában bárhol megállnák a helyüket. Több száz ipari partnerséget ápolnak, és duális képzéseik, széles körű gyakornoki programuk révén a hallgatók naprakész, versenyképes tudással lépnek ki a győri egyetem kapuján. A Győrben tanulók a hivatalos adatok szerint átlagosan egy hónap alatt el tudnak helyezkedni, keresetük pedig 10 százalékkal meghaladja az országos átlagot.
„Folyamatosan arra törekszünk, hogy a különböző kutatási területek közötti szinergiákat kihasználjuk, összefogjuk, amivel új irányokat lehet kialakítani és megalapozott tudást kínálni” – emelte ki dr. Kovács Zsolt.
A siker önmagárét beszél
A kancellár szerint a Széchenyi-egyetem kutatóközpontjaiban folyó munkára jogosan lehet büszke az intézmény. Egy hallgatói csapatuk a Járműipari Kutató Központ támogatásával nemrégiben világbajnoki címet szerzett az általuk fejlesztett napelemes autóval, amivel nagy múltú nyugat-európai oktatási intézményeket sikerült megelőzniük. Ugyanakkor érdemes kiemelni az 5G-vel kapcsolatos kutatásokat is, amelyek nem csak magyar, de nemzetközi összehasonlításban is megállják a helyüket, és nagyon sok ipari partnert vonzanak.
„Azt gondolom, hogy ezek képviselik azt a minőségi kutató és fejlesztő munkát, ami az egyetemen zajlik, és ezekből Magyarország is jelentős mértékben profitálhat” – mondta dr. Kovács Zsolt.
Érdemes kiemelni a precíziós technológiákat érintő kutatásokat is, hiszen ez az a terület, ahol komoly eredményeket lehet elérni a növénytermesztésben és az állattenyésztésben. A megfelelően alkalmazott adatok révén jelentősen nőhet a hatékonyság, miközben csökkenhet a kijuttatott növényvédő szerek mennyisége és javulhat a megtermelt élelmiszerek minősége.
Általánosságban elmondható az is, hogy ezek a technológiák számos területet érintenek, hiszen a drónok esetében hangsúly kerül az önvezető képességre, de egyéb, például radaros vagy LIDAR-os funkciókra és a mesterséges intelligencia felhasználására is. Azt sem szabad elfelejteni, hogy ezen technológiák jogi kérdéseket is felvetnek, amivel a győri egyetemen szintén foglalkoznak: a jogi karon célzott kutatásokat is folytatnak a témában.
2022.08.18.
A digitalizáció útján
Mostanra nagyon sok olyan felhasználója van a precíziós technológiáknak, akik nem jártak egyetemre, mégis fontos számukra, hogy a rendelkezzenek a legkorszerűbb tudással. Ezért hozta létre a Széchenyi István Egyetem és három másik konzorciumi partner; a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem, a Digitális Jólét Nonprofit Kft. és az Állatorvostudományi Egyetem a Digitális Agrárakadémiát. A platform kiváló lehetőséget kínál a gazdáknak arra, hogy ingyen hozzáférjenek azokhoz a tananyagokhoz, amelyek érdeklik őket – mondta dr. Kovács Zsolt.
„Stratégiai célunk, hogy a térség motorjaként és meghatározó tudásközpontjaként szerteágazó tevékenységünkkel hozzájáruljunk hazánk sikereihez. Kifejezett versenyképességi tényező a magyar mezőgazdaság számára, ha az érintettek hozzáférnek ahhoz a tudáshoz, amivel javíthatják eredményeiket és hatékonyabbá tehetik a munkájukat” – zárta a Széchenyi Egyetem kancellárja.