A Zala megyei Tótszerdahelyen folytatódott a Digitális Agrár Akadémia (DAA) bemutatója, amelyet 2022. október 25-én tartottunk meg. A rendezvényen előadások hangzottak el a digitális technológia felhasználásáról és a precíziós gazdálkodásról.
Vadkerti-Tóth Viktor, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) digitalizációs szakértője a rendezvényen rámutatott, hogy a precíziós gazdálkodás nem ér véget a gépek beszerzésénél, hanem a fogalom valójában azt jelenti, hogy a gazda időbeli, térbeli és egyedi adatokat gyűjt, feldolgoz, majd elemez és végül az eredmények alapján dönt.
„Ahhoz, hogy a precíziós gazdálkodás beváltsa a hozzá fűzött reményeket, és valóban költséghatékonyabbá tegyen egy gazdaságot, átfogó képet kell kapni, vagyis minden elérhető információt be kell gyűjteni” – hangsúlyozta a szakértő.
A legfontosabb, hogy a gazda tisztában legyen a saját területe adottságaival: milyen a domborzat, a talaj, a hőmérséklet, a széljárás, a csapadék és az elhelyezkedés. Ezek az információk általában elérhetők vagy ismertek, viszont gyakran még most sincsenek digitalizálva. A következő lépcső a talaj pontos megismerését jelenti; Magyarországon jellemző, hogy a parcellák mozaikos talajszerkezetűek, vagyis akár egy táblán belül is változhat az összetételük. Ezután érdemes a nyilvánosan elérhető vagy szolgáltatásként árult műholdképeket is beszerezni – tette hozzá. A fenti információkból már ki lehet alakítani egy olyan adatbázist, amiből elég pontos és hasznos következtetéseket lehet levonni egy adott területről. Napjaink precíziós gépei szinte már egytől egyik adatokat gyűjtenek, amelyek megfelelően feldolgozva szintén a gazdaságunk adatbázist gyarapíthatják, és ezekre az információkra alapozva képesek arra, hogy a lehető legoptimálisabb módon lássák el feladatukat.
„Ha így építettem fel a gazdaságomat, és hozamtérképek is rendelkezésre állnak, akkor néhány év után már nem nagyon érhet meglepetés a saját területemen” – fogalmazott Vadkerti-Tóth Viktor.
Így összefoglalva a precíziós gazdaság elindítása könnyű feladatnak hangzik, de sajnos ez az elején rengeteg buktatót rejt magában. Viszonylag jelentősek az indulási költségek és időigényes feladat begyűjteni a szükséges adatokat. Egy 2011-es tanulmány szerint (Takács 2011) a precíziós technológia megtérüléséhez minimum 250 hektáros területre van szükség. Ugyanakkor az elmúlt 11 évben dinamikus fejlődésen ment át a hazai agrárium, és a technológiai lehetőségek is napról napra fejlődnek, ezért ma már kisebb földterülettel is jelentős költséghatékonyságot lehet elérni. Ráadásul a DAA-nak is köszönhetően ma már akár ingyen is képezhetjük magunkat.
A szakértő kitért arra is, hogy Magyarországon főként a szántóföldi kultúra a jellemző, vagyis gabonaféléket, kukoricát, repcét és napraforgót termesztenek. Ezen haszonnövények kezelésére jó digitális megoldásokat lehet találni, ideértve a különböző szenzorokat vagy munkagépeket, valamint számos távérzékelési megoldást, számítási metódust, mely mind támogatja a gazdálkodókat.
A rendezvényen Kauser Jakab növényorvos és precíziós mezőgazdasági szakmérnök drónbemutatót tartott.
