Az elsők között tartottak rendezvényt az ABZ Drone Kft. szakemberei a Pest megyei Szentendrén a Digitális Agrárakadémia bemutató gazdaságokra alapozott eseménysorozatán. A tartalmas, 4 órás programon gyakorló drónpilóták ismertették a drónok mezőgazdasági hasznosításának lehetőségeit. A szabályokról, az engedélyezésről, a képzésekről és az elkerülendő hibákról is szó volt.
Fontos része a folyamatnak, hogy az eszközt adatokkal kell ellátni, majd az általa kinyert adatok adaptálását is pontosan kell végrehajtani. A gyakorlat szempontjából lényeges, hogy a 2022-es év jelentős előrelépés hozott a magyarországi drónszabályozásban, egyre közelebb van a nap, amikor a drónos permetezés legálisan is megtörténhet a földek felett. Ennek kialakításához figyelembe kell venni a földi és a légi kockázatokat, mert a műveletek, a repülés közben előfordulhatnak veszélyes helyzetek, amik esélyét minimalizálni szükséges.
Ráadásul a kijuttató drónok üzemeltetésének két feltételrendszernek kell egyszerre megfelelnie: egyrészt a légiforgalmi, másrészt a növényvédelmi jogszabályok is vonatkoznak a tevékenységre.
A rendezvényen a drónhasználat és a növényvédelem magyarországi történetét is ismertették. A gyakorlat azt mutatja, hogy egyre több UAV (Unmanned Aerial Vehicle – Pilóta nélküli repülőgép) repül Magyarországon, így szükségessé vált ezen légijárművek szabályozása. Ehhez a műveleti kategóriák kialakítása és azok kockázat szerinti besorolására volt szükség, így megkülönböztethetünk nyílt, a speciális és az engedélyköteles kategóriákat is.
A permetező drónok a speciális kategória besorolásába tartoznak, mivel a munkafolyamat valamelyik tényezője meghaladja a nyílt kategória korlátait, mint a MTOW (maximum takeoff weight – maximális felszálló tömeg) 25 kg-ot, a maximális 120 m-es repülési magasságot vagy a vizuális látótávolságon belüli munkavégzést.
A műveleti engedély vagy LUC igénylésének részletei:
A 4/2022. (II.8.) AM rendelet elismeri a permeteződrónt, mint növényvédelmi kijuttató eszközt, meghatározza, ki dolgozhat vele. Ehhez el kell végezni növényvédelmi drónpilóta alapképzést, ami egy legalább 127 órás képzés a Nébih szervezésében. 4 fontos témakört érint: növényvédelmi drón alapismeretek, agrometeorológia, térinformatika és egy 2 napos, 17 órás gyakorlat. A tanfolyam bemeneti feltétele az A1A3 kompetencia tanúsítvány és a 80 órás növényvédelmi alaptanfolyam (“zöldkönyves” képzés) elvégzése, valamint a B kategóriás jogosítvány és az érettségi bizonyítvány. További követelmény a névjegyzékbe kerüléshez a kiírás alatt lévő speciális kategóriára alapozott 76 órás képzés, ami a légi járműre vonatkozik.
Martinez Barnabás senior drónpilóta a „Precíziós gazdálkodás a levegőből – a monitoring drónok gyakorlati felhasználása” című előadással készült, ebben ismertette, hogyan épül fel a monitoring drónok munkafolyamata, hogyan lehet a lehető legjobban kiaknázni a lehetőségeinket, illetve miként tudjuk megválogatni és a legoptimálisabban felhasználni az eszközeinket. A folyamat 4 szakaszból áll: adatrögzítés, feldolgozás, elemzés és megosztás.
Barnabás a kamerák és payloadok (kiegészítők) bemutatásával folytatta, majd gyakorlati példákkal is bemutatta a drónok működését. Egyik említett érdekesség a multispektrális kamerákkal való megfigyelések jelentősége volt. Az említett felmérési mód segítségével már napokkal korábban kimutatható stresszhatás vagy eltérés a növényzeten, mely akkor az adott időben még szemmel nem észrevehető. Ezt francia borászatok évek óta és a mai napig tartó kísérletei bizonyítják. A szőlővizsgálatok és a berepülések eredményeit összevetve a talaj, a tövek és a tőkék adatait összepárosították a drónfelvételek képi anyagaival, amelyek alapján összefüggéseket tudtak és tudnak felállítani. Ennek egyik legizgalmasabb eredménye, hogy napokkal, vagy akár hetekkel annak kialakulása előtt meg tudják állapítani, hogy milyen ízvilága lesz a szőlőnek, így el tudják dönteni, hogy az adott állományt mihez lehet felhasználni, milyen borba érdemes a leginkább bekerülnie.
Fontos fejlesztés a terepi kidolgozás lehetősége, amikor a változtatás, a szerkesztés és a mérés már a repülés alatt megtörténik. Jelenleg egy kezdő drónpilóta 20-25 perc alatt, a jogszabályi keretekben meghatározott magassági értékeken 35-40 hektárt képes lerepülni, 10 perc alatt elvégzi a képfeldolgozást, az elemzés pedig 5 percig tart egy program vagy a növényorvos segítségével. A kezelési foltok, a menedzsment zónák rajzolása, kijelölése és lehatárolása is elvégezhető drónokkal. A szakember elmondta, hogy nagyon fontos a megfelelő exportálási beállítás, a fájlformátumok kiválasztása. Kiemelte, hogy szerencsére a drón gyártók és a szoftverkészítők, valamint a precíziós földigépek között egyre nagyobb az összefonódás, ennek köszönhetően a létrehozott fájlt azonnal a céleszközbe tudjuk juttatni a megfelelő formátumban.
A következő előadást Vejtey Zsombor drónpilóta tartotta, „Permetező drónok használata a gyakorlatban” címmel. Ebben a monitoringra, valamint a permetezésre és a mindkettő felhasználásra képes drónokat és ezek kapcsolódó programjait mutatta be. Szóba került például a Pix4D Fields program, valamint az is, hogy a felvételezéseknél mire érdemes odafigyelni , mint a megfelelő átfedés, a jellegzetes közös pontok azonosítása, a terület homogenitása.
A példának okáért a drónok alkalmasak a táblahatárok felvételére, a növények vegetációs felmérésére, a vadkár meghatározására, az inputanyagok kijuttatására, a professzionális repülési tervek készítésére és a helyspecifikus, zónánként meghatározott, precíziós kijuttatásra is.
Beszélt a foltkezelés fontosságáról, aminek kiindulópontja, hogy a rendszer a monitoring drón felvételezése és a lehatárolások alapján valósítja meg az adott kijelölt területrész kezelését. Ez a megoldás gyorsan terjed, egyre népszerűbb a gazdák körében. A differenciált kijuttatás ennél lassabban, de szintén növeli a népszerűségét. A jó drónos technológia alapja a centiméter pontos helymeghatározás, amit a beépített RTK antenna biztosít a drónokon.
A tartalmas és részletes előadások végén a résztvevőkkel érdekes szakmai beszélgetés alakult ki, több, a térinformatikával és a helyspecifikus gazdálkodással napi szinten foglalkozó vendég fejtette ki a véleményét és osztotta meg a tapasztalatait a teremben.
Ezután a Kalászi úttól délre található kaszálón folytatódott a program, ahol a szervezők bemutatták a drónokat, a lehető legközelebbről lehetett megnézni a már korábban említett DJI Agras T30 és T10-es permetező drónokat. Továbbá bemutatták a DJI Phantom 4. generációs monitoring drónjait, a DJI Matrice szériát a gyártó saját csúcskategóriás payload-jaival együtt, és a Zenmuse P1, L1, H20-as modelleket. Láthattuk a levegőben még egy másik nagyobb gyártó, a Yuneec gépeit is – amelyeknek nagy előnye a modularitás – úgymint a H520E, vagy a nagy teherbírású, akár egy időben több payload-dal is szerelhető új H850-est is. Ezen kívül RTK állomások és mérő berendezések is megtekinthetőek voltak (pl.: Emlid, vidoc, DRTK2), valamint még több különböző kamera (mint például Micasense multispektrális kamerák) és kiegészítő berendezések, melyek segíthetik vagy gyorsabbá tehetik az egyes felvételezéseket vagy speciális beavatkozásokat.
A drónpilóták közreműködésével élesben, repülés közben is láthattuk, mire képesek az eszközök és a szoftverek a gyakorlatban. A kameraképek és a térképek segítségével átfogó és részletes információkat lehetett szerezni a terület tulajdonságairól, a különböző megjelenítési módok érzékletesen mutatták be az épületek, az élőlények és a művelt terület sajátosságait.
Hamarosan drónpilóta képzés indul Szarvason
A témához kapcsolódik, hogy 2023. januárjában közösen indít növényvédelmi drónpilóta képzést a Békés megyei Szarvason a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem és az ABZ Drone Kft. A MATE Szent István Biztonságkutató Központja által koordinált együttműködéssel a dél-alföldi régióban is elérhetővé válik a képzés, amelyen mindenre kiterjedő elméleti és gyakorlati tudás sajátítható el a 21. század egyik legdinamikusabban fejlődő technológiájáról.
A képzési tematika nem csak a növényvédelmi, a térinformatikai, a jogi és a repüléstechnikai ismereteket tartalmazza, hanem kiegészül a MATE Szent István Biztonságkutató Központja által oktatott, a kritikus infrastruktúrák és létfontosságú rendszerek védelmével kapcsolatos drónos alkalmazásokkal is – írta az egyetem közleménye.
A szakképesítés megszerzésével lehetőség nyílik növényvédelmi monitorozás és növényvédelmi kezelések drónnal történő elvégzésére.
„Egyetemünk a megalakulása óta nagy hangsúlyt fektet arra, hogy a legkorszerűbb tudományos eredményeket és fejlesztéseket mielőbb bekapcsolja az oktatás-kutatásba. Az ABZ Drone Kft.-vel közösen tervezett új képzésben a drónokkal kapcsolatos legújabb fejlesztéseket kapcsoljuk össze a legmagasabb szintű növényvédelmi, távérzékelési és biztonságtechnikai ismeretekkel. Növényvédelmi drónpilóta képzésben egyetem ilyen mélységig még nem vett részt piaci partnerrel közösen, ezért nagy várakozással tekintünk a januári indulásra” – közölte Dr. Gyuricza Csaba rektor.
„A dél-alföldi régióban ez az első növényvédelmi drónpilóta képzés, amelyre éves szinten akár 250 hallgatót is tudunk fogadni. Minden olyan érdeklődőt várunk, aki növényvédelmi és ipari drónokkal szeretne foglalkozni a jövőben, legyen akár jelenlegi, akár végzett hallgató, vagy akár teljesen kívülálló érdeklődő” – mondta Török Gyula, az ABZ Drone Kft. ügyvezetője.
A közlemény szerint a MATE négy kutatója már elvégezte a növényvédelmi drónpilóta képzést. Köztük van Dr. Grósz János, Sebők András és Túri Norbert, valamint Simon Szabina, a MATE Növényvédelmi Doktori Iskola PhD-hallgatója, aki 2022. október közepén lett Magyarország első női növényvédelmi drónpilótája.
Az együttműködés révén a MATE több tématerületének szakértője is részt vehet az oktatásban, amelybe az egyetem tulajdonában lévő drónokat és speciális szoftvereket is bevonják. A képzés szervezésért és megvalósításáért pedig a Szentendre központú cég szakértői felelnek, akik több, mint 7 éve foglalkoznak a drónok mezőgazdasági felhasználásával és több mint 500 drónpilótát képeztek.
Arról, hogy mit tudnak valójában a különböző kamerával felszerelt drónok, ebben a cikkben érdemes többet olvasni.
Szerkesztette:
Csurja Zsolt
Gödöllői gazdász 2009
SZE-MÉK 2021, óvári precíziós mezőgazdasági szakmérnök, 3-as csoport