A Nógrád megyei Bercelen folytatódott a Digitális Agrárakadémia (DAA) bemutatóüzemi programsorozata 2022. október 2-án. A rendezvényen szó esett a forgatás nélküli földművelésről, a takarónövények fontosságáról és a tápanyagpótlásról.
A Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Országos Szövetségének (MAGOSZ) helyi szervezete és a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) közös rendezvényének első előadója Dr. Gulyás Miklós, a MATE Környezettudományi Intézetének munkatársa, a Talajtani Tanszék egyetemi docense volt. A szakértő a berceli Inkubátorházban összegyűlt érdeklődők előtt azt mondta: a DAA honlapján – a regisztráció után – már 36 tananyag érhető el a precíziós gazdálkodásról. A témaköröket modulokba rendezték, és ezek akár laikusok számára is fontos információkat hordoznak. Azért is fontos, hogy a gazdák felkeressék a DAA honlapját és megismerjék a tananyagokat, mert még most is problémát jelent sokak számára például a talajvizsgálati eredmények értelmezése. Szót ejtett továbbá a talajban lévő szervesanyagok fontosságáról és ezek pótlásáról. „A talaj a szervesanyagokat elraktározza, s a gazdáknak is úgy kell kezelni a termőföldet, mintha készletezne” – hangsúlyozta. A nógrádi agyagos talaj kapcsán megjegyezte, hogy ezen a vidéken kihívást jelent a talajerőgazdálkodás, mivel az agyag megköti a tápanyagot, ezért ezt pótolni kell. A precíziós gazdálkodás kapcsán megjegyezte, hogy mielőtt bárki belevág egy költséges fejlesztésbe, először érdemes alaposan megismerni a talajt. „Helyspecifikus gazdálkodásra van szükség, hiszen ha tisztában vagyunk a területünk adottságaival, azt is meg tudjuk határozni, hogy pontosan mire van szüksége a talajnak, mivel tudunk spórolni, és mire kell nagyobb figyelmet fordítani” – fogalmazott a Dr. Gulyás Miklós.
A rendezvényen előadást tartott Szabó István, a Pro-Feed Kft. üzletág-fejlesztési igazgatója, aki jelezte, hogy a legfőbb gond ma, hogy a mezőgazdaság nagyon pazarló módon működik. Az erőforrások okos beosztása az olyan erdőtalajon, mint ami Nógrád megye nagy részén jellemző, különösen fontos. „Nógrádban alkudni kell a földdel, hiszen a magas agyagtartam miatt könnyen tömörödik, pedig az egészséges talajra az a jellemző, hogy a rétegei könnyen átjárhatók” – mondta. A szakember az előadás utánra időzített bemutatóra egy talajszelvényt készített, amivel részletesen is szemléltette a helyi adottságokat. Hangsúlyozta, hogy a trágyázást nem lehet megúszni egy ilyen földön, ugyanakkor ez csak lassan fejti ki a hatását, ezért a takarónövények alkalmazása is jó ötlet.
A rendezvény házigazdája Táborszki András volt, aki 1976 óta foglalkozik mezőgazdasággal. Az Inkubátorházban tartott előadásából kiderült, hogy jelenleg 250 hektáron gazdálkodik, és a táblák mérete 1 és 40 hektár között van. A vanyarci tábláján, amit mi is meglátogattunk, s ahol a talajszelvényt is megtekinthettük, tavaly búza, míg idén szója termett, most pedig takarónövények – köztük retek – fedi. Jelenleg három traktorral dolgozik, amelyek közül kettő robotpilótával van ellátva, de rendelkezik talajlazítóval, kombinátorral, vetőgéppel és műtrágyaszóróval is. A szakember a forgatás nélküli művelésre esküszik, vagyis nem szánt. A takarónövények alkalmazása pedig több szempontból is hasznos: a földet megkímélik az elemektől, ugyanakkor tápanyagot biztosítanak, miután beforgatták őket a talajba. A termésátlagokról azt közölte, hogy egy átlagos évben hektáronként 5-6 tonna búzát, 10 tonna kukoricát, 2,5-3 tonna napraforgót termel.