A Veszprém megyei Nyárádon folytatódott a Digitális Agrárakadémia (DAA) bemutatógazdasági programsorozata 2022. december 2-án. A rendezvényen tartalmas kerekasztal-beszélgetést tartottak és előadások is elhangzottak a tápanyagutánpótlásról és a precíziós technológiákról.
Varga Dávid, az Ifjú Gazdák Veszprém Megyei Gazdakörének elnöke azt mondta, hogy az általa vezetett szervezet 2021 októberében alakult meg 35 fővel, de mostanra a taglétszám majdnem megduplázódott. A spektrum elég színes, hiszen tagjaik között vannak olyanok, akik kertészettel, szőlészettel, növénytermesztéssel vagy állattenyésztéssel foglalkoznak. A Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Országos Szövetségének (MAGOSZ) helyi szervezete és a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE), valamint a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) közös szervezésében megvalósult rendezvényen elhangzott az is, hogy Varga Dávid a családjával gazdálkodik: szántóföldi növénytermesztéssel foglalkoznak 450 hektáron és egy erdőt is gondoznak. A földeken repcét, napraforgót, kukoricát, búzát és árpát vetnek, de vetésforgóban termesztenek még facéliát is. A terményt az a két szövetkezet értékesíti, amelyeknek a helyi gazdák 90 százaléka is a tagja. A precíziós gazdálkodásra való átállás már három éve elkezdődött a gazdaságban: beszereztek olyan erőgépeket, amelyek robotkormányzással vannak felszerelve, és modern munkagépeket is.
Mostanra teljesen digitalizálták a munkafolyamatokat, helyspecifikus kijuttatást végeznek a vetésnél, valamint a növényvédelemben és folyamatosan értékelik a talajminták eredményeit.
„Mindig tisztában vagyunk azzal, hogy milyen a talajaink összetétele, milyen és mennyi műtrágyára van szükség, így próbáljuk a nyersanyagok – mint az üzemanyag és a kemikáliák – felhasználását a végsőkig optimalizálni” – mondta Varga Dávid.
A robotkormányzás egyébként jól jön a kisebb táblák művelésénél, hiszen a technológia jelentősen felgyorsítja a munkafolyamatokat, és kevésbé terheli a gépkezelőket. Ugyanakkor nem elhanyagolható tény az sem, hogy már a gépek beszerzésétől számított első évben mintegy 4000 liter üzemanyagot tudtak spórolni. A modern eszközök okos felhasználása a hozamon is látszik: kukoricából átlagosan és hektáronként 9-10 tonnát takarítottak be, búzából 7-8 tonnát, míg repcéből 4 tonnát.
Varga Dávid elmondta azt is, hogy a kormány, valamint az Európai Unió több, mint 9000 milliárd forintnyi fejlesztési forrást tesz elérhetővé, így ez egy jó lehetőség a precíziós technológiára való átállásra.
„Azt gondolom ugyanakkor, hogy a digitalizáció önmagában nem elegendő, hanem a gazdáknak még szorosabban össze kell fogniuk, közösen kell dolgozniuk, ugyanis az agrárium jövőjét nem csak a precíziós technológiák formálják, hanem a gazdák összefogása is” – hangsúlyozta Varga Dávid, hozzátéve, hogy az összetartás meglátszik a bevételeken és fenntarthatóbbá teszi a mezőgazdaságot.
Dr. Gulyás Miklós, a MATE Környezettudományi Intézetének munkatársa, a Talajtani Tanszék egyetemi docense az előadásában felhívta a figyelmet a DAA online elérhető tananyagaira. A Digitális Agrárakadémia segít eligazodni a digitális megoldások között, segít megtervezni a termelőknek a saját gazdaságuk digitális átállását, kiválasztani és használni a valóban hatékony megoldásokat. A 9 modulban 36 témakör érhető el, és az egyes témakörökhöz kiegészítések készültek a Kárpát-medencei országok termelői számára.
A tananyagokat folyamatosan fejlesztik a technológia változása és a felhasználók visszajelzése, véleménye, valamint igénye alapján. A modulok egy regisztráció után itt érhetőek el. A docens az előadása további részében a talajerőgazdálkodás részleteiről beszélt. Felhívta a figyelmet a mikroelem és a tápanyagok pótlásának fontosságára, és arra is, hogy érdemes mindenkinek a mély rétegekben is megismerni a talaj összetételét.