Az aszály ellen nem érdemes azonnal új gépeket vásárolni, sokkal jobban megéri alaposan felmérni a talajt és pontos képet kialakítani a szervesanyag-gazdálkodásról, valamint talajdegradációról – hangzott el a Digitális Agrárakadémia (DAA) legutóbbi, ezúttal a Nógrád megyei Héhalmon tartott bemutatógazdasági programján.
A rendezvényen Kopka László gazdaságát ismerhettük meg, de jelen volt egy talajszakértő és egy növényélettanos szakember is, akik gyakorlati bemutatót is tartottak. Kopka László és családja Héhalom és Palotás környékén gazdálkodnak körülbelül 120 hektáron. A család három fő kultúrnövénnyel foglalkozik: búzát, repcét és napraforgót vetnek. Ehhez jön egy kevés zöldborsó, igaz, ez csak egy hektáron. A gazdaságban átlagosan búzából 6 tonnát, repcéből 3,5 tonnát, napraforgóból pedig szintén 3,5 tonnát takarítanak be hektáronként. A talajvizsgálatok arról árulkodnak, hogy a termőföld minősége kiválónak mondható a környéken: 25 és 35 aranykorona között található. Kopka László több nagy teljesítményű géppel is rendelkezik, közöttük megtalálhatók a traktorok, ekék, permetezők, gruberek és vetőgépek. Nemrégiben beruháztak egy 60 tonnás mérlegre is, ami jelentősen felgyorsítja az áruszállítást.
Szabó István, a Pro-Feed Kft. Növényegészség Üzletágának fejlesztési igazgatója a rendezvényen előadást tartott és az elmondottakat a gyakorlatban is szemléltette egy 80-100 centiméter mélységű gyökérszelvénnyel. A szakember bemutatta a talajképző, valamint a gyökérképződést segítő folyamatokat és jellemezte a talaj minőségét, összetételét is, külön figyelmet fordítva a talaj leromlását gyorsító körülményekre. A talaj degradációja a szervesanyagot tartalmazó réteg csökkenésével járhat, és a folyamatban jelentős szerepe van a szél-, illetve vízeróziónak.
„A magyarországi földek szervesanyaggal általában jól ellátottak, de az intenzív mezőgazdasági művelés ezt a szervesanyag-tartalmat rendszeresen apasztja” – mondta Szabó István.
A túlművelt talajról a finomabb szemcséket egyszerűen elhordja a szél, míg a dimbes-dombos területeken az elfolyó víz jelent problémát. A legjobb talajmegkötő hatása a növények gyökérzetének van, de a felszínen hagyott mulcs szerepe is fontos, így a forgatás nélküli földművelés a talajeróziót is jelentősen csökkentheti. Szabó István elmondta azt is, hogy a talaj termőképességének és biológiai minőségének is jót tesz, ha békén hagyjuk a területet. Ez nem feltétlenül azt jelenti, hogy nem szabad művelni, hanem azt, hogy csak okszerű, célzott beavatkozásokat végezzünk. A kényszer szülte vagy az aktuális divat diktálta beavatkozások sokszor több kárt okoznak, mint amennyi hasznot hajtanak. A digitalizáció és az adatalapú technológia is éppen azt a lehetőséget kínálja, hogy pontosan ismerjük meg azokat a területeket, amelyekre nagyobb figyelmet kell fordítani. A gazdák pedig úgy tudják a legjobban kihasználni a modern technológiák nyújtotta előnyöket, ha a talajról és a növényről rendszerben gondolkoznak, és bővítik a tudásukat a talajtan és a növényélettan területén.
Dr. Gulyás Miklós, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) Környezettudományi Intézetének munkatársa, a Talajtani Tanszék egyetemi docense a talajerővédelemről tartott előadást, de felhívta a figyelmet a DAA online elérhető tananyagaira is. Mint elhangzott, a DAA segít eligazodni a digitális megoldások között, segít megtervezni a termelőknek a saját gazdaságuk digitális átállását, kiválasztani és használni a valóban hatékony megoldásokat. A 9 modulban 36 témakör érhető el, és az egyes témakörökhöz kiegészítések készültek a Kárpát-medencei országok termelői számára. A tananyagokat folyamatosan fejlesztik a technológia változása és a felhasználók visszajelzése, véleménye, valamint igénye alapján. A modulok egy regisztráció után itt érhetőek el.