A Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem és konzorciumi partnerei Agrárinformatikai Felsőoktatási és Ipari Együttműködési Központot hoztak létre a Pest vármegyei Gödöllőn. Az NKFI Alap 1,482 milliárd forint vissza nem térítendő támogatásával megvalósított fejlesztések és prototípusok már most hasznosítható eredményt jelentenek.
A MATE vezette konzorcium arra vállalkozott, hogy a lehetőségeket kihasználva alapkutatásokkal próbálja meg befolyásolni a fejlesztési trendeket, továbbá alkalmazott kutatásokkal segítse a létező rendszerek kompatibilitási problémáinak megoldását.
A kutatások bázisául Agrárinformatikai Központot (AgIT-FIEK) építettek fel Gödöllőn, amelyben mérnöki iroda, prototípusműhely, ISOBUS-vizsgáló laboratórium, elektronikai műhely, 300 m2-es gépcsarnok és kéttantermes továbbképzési centrum áll az együttműködő partnerek rendelkezésére.
A konzorcium vállalati partnerei az Asseco Magyarország Zrt., az SKC Consulting Kft., az Energotest Kft. és az AXIÁL Kft. voltak, így a projektben az agrárinformatikai fejlesztések minden területe képviseltette magát – írta a MATE közleménye.
Megoldások és megvalósítások
Az Agrárinformatikai Központ 2023-tól a MATE Műszaki Intézet bázisán működik tovább, infrastruktúrája, kutató-, fejlesztő- és oktatókapacitása pedig továbbra is elérhető régi és új együttműködő partnerei számára.
A felsőoktatási és ipari együttműködési központok létrehozásának alapgondolata az volt, hogy a nemzetközi összehasonlításban is versenyképes fejlesztések elsősorban az ipari szereplők és a kutatói közösség szervezett együttműködéséből születhetnek. Ez a gondolat fokozottan érvényes az agrárinformatika dinamikusan változó, de spontán módon fejlődő területére.
A projekt konzorciumi partnerei között az agrárinformatikai fejlesztések minden területe képviseltette magát. A konzorcium vezetője a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem volt, amely az egyetlen felsőoktatási intézmény az országban, amely agrártudományi, kertészmérnöki, élelmiszeripari, gépészmérnöki és mérnökinformatikai képzési iránnyal és kutatási gyakorlattal egyaránt rendelkezik. A szoftveres fejlesztésekért az Asseco Magyarország Zrt. informatikai nagyvállalat, a számítógépes szimulációkért az SKC Consulting Kft., a hardveres fejlesztésért az Energotest Kft., a Big Data alapú szaktanácsadási rendszer kidolgozásáért pedig az intelligens mezőgazdasági gépek egyik legnagyobb hazai forgalmazója és üzemeltetője, az AXIÁL Kft. volt a felelős.
Az AgIT FIEK konzorcium arra vállalkozott, hogy a lehetőségeket kihasználva alapkutatásokkal próbálja meg befolyásolni a fejlesztési trendeket és alkalmazott kutatásokkal segítsen a létező rendszerek kompatibilitási problémáinak megoldásában.
A fejlesztési trendek irányítása pilot projekteken keresztül történt. Jó példa erre a „lassú mezőgazdasági gép az úton” jelzőrendszer ötlete, amely azóta több járműnavigációs rendszerben működik. Megszületett a „virtuális munkagép” fogalma, amikor az üvegház jelentkezik a felhasználó mobiltelefonján, ha kezelői beavatkozásra van szüksége. Hasznos találmány az „árulkodós pótkocsi”, amely elmondja, hogy melyik traktorral hol járt és mekkora tömegű szállítmányt rakodtak le róla. A precíziós módszerekkel gazdálkodóknak az is jól jöhet, ha a traktor elején mindig ott van a talajszenzor, hiszen így az év bármely szakaszában adatokat gyűjthetnek a táblájuk állapotáról. Az intelligens raktárajtó előtt nem kell letenni a terhet, mert a belépésre jogosultakat az arcfelismerő szoftver beengedi. A gödöllői diákok versenygépén pedig ISOBUS-os vezérlő válogatta szét a teniszlabdákat és a fakockákat a CLAAS Uni Tech mérnökversenyen, ha a bírók ezt nem is vették észre.
Az AgIT-FIEK projekt természetesen több, mint a diákok játszótere. A MATE kutatói kidolgozták a mezőgazdasági termelés digitális termelési rendszer modelljét (DPS – Digital Production System), amely arra épít, hogy a mezőgazdasági termelési folyamatok algoritmizálhatók. Az alkalmazott algoritmusok elágazási pontjai figyelembe veszik a környezeti tényezők változását, a stresszhatásokat és az alkalmazott kezelések hatásait az állomány állapotára. Az input adatok beszerezhetők nyilvános és előfizettet adatbázisokból, az intelligens munkagépek által szolgáltatott szenzoradatokból, valamint a gazdálkodók adatmegosztása során.
A konzorcium vállalati partnereinek szolgáltatási köre a mezőgazdasági folyamatok digitalizációját támogató megoldásokkal bővült a pályázat megvalósítása során. Az Asseco Magyarország Zrt. Mezőgazdasági Monitoring Rendszert hozott létre (MeMo), amely olyan informatikai környezetet valósít meg, hogy a mezőgazdasági termeléshez kapcsolódó adatokat egységes rendszerbe lehessen integrálni. A rendszer tartalmazza a projekt keretében korábban már kidolgozott tápanyaghasznosítási modellt is. Az AXIÁL Kft. mAXI-MAP térképalapú szakértői rendszere már megrendelhető a gazdálkodó szervezetek számára. Az Energotest Kft. új eljárása az erőgép fedélzeti elektronikáját információs csomópontként kezelve lehetővé teszi az üzemeltetés közben terepen elvégzett mérések adatainak felhőtárba vagy szerverre történő továbbítását, és valós idejű, vagy BigData módszerekkel történő utólagos elemzését. A Smart Tool intelligens szerszámtároló alkalmazásával pedig nincs többé elkallódó szerszám. Az SKC Kft. traktor- és munkagép-szimulátort fejlesztett ki. A szimulátorral biztonságos körülmények között gyakorolható a gép vezetésén kívül az összes funkció kezelése is. A szimulátor beállításakor megadható a talajtípus és a domborzat, így még élethűbb az élmény.
A Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Műszaki Intézetének igazgatója, Dr. Szabó István a gödöllői agrárdigitalizációs fejlesztésekről elmondta:
A 2022. december 31-én zárult fejlesztési projekt dedikáltan és kizárólag az agrárdigitalizációval foglalkozik. Minden olyan eszközünk megvan, ami képessé tesz minket arra, hogy ilyen rendszereket teszteljünk és fejlesszünk. A világon nagyon kevés ISOBUS tesztelésre alkalmas laboratórium van, az egyik ilyen nálunk, Gödöllőn található. Nem csak tanítjuk az ISOBUS technológia működését egy traktor fedélzeti informatikai rendszerének részeként, hanem képesek vagyunk ilyeneket fejleszteni és tesztelni, ami áttörést jelent a kutatások területén is. Teljes erőbedobással és vállszélességgel a digitalizáció irányába fordultunk, mert úgy gondoljuk, hogy a jövőt alapjaiban megváltoztató technológia fejlesztőinek élvonalában van a helyünk.
Milyen kutatásokról, vizsgálatokról és jövőről lehet beszámolni a tapasztalatok alapján?
A laboratóriumhoz és az intézethez sokrétű kutatási témák tartoznak, az egyik ilyen az autonóm rendszerek készítése, a robotok fejlesztése. Ez sokféle autonómiát jelenthet, akár az önvezető traktorokat vagy az operátor mentesítését bizonyos feladatok végzése alól. A fejlesztéseinkhez már van fülke nélküli erőgépünk, kutatjuk, vizsgáljuk, hogy mennyire és hogyan lehet a folyamatokat automatizálni, az eredmény pedig még a jövő kérdése. További nagyon fontos vizsgálatsorozat, hogyan tudunk különböző mezőgazdasági gépekre jól és hasznosan szenzorokat helyezni, hogy ezzel adatokat gyűjtsünk az adott gép munkavégzéséről. Most fejlesztünk egy olyan érzékelőrendszert, ami a talajművelő gépekre szerelhető, és amivel valós időben tudunk bizonyos talajparamétereket mérni és regisztrálni. Van olyan technológiánk, ami hamarosan piacképes, egy újszerű pótkocsi fedélzeti informatikai szolgáltatás. Ez nem csak a hasznos terhelést méri eléggé pontosan a pótkocsi esetében, hanem járulékos szolgálatatásokat ad, például a rakomány elhelyezésére vonatkozóan.
Számos okos rendszerrel dolgozunk és fejlesztünk belőlük, ami hasznos lehet a gazdáknak. Lényeges projektünk még egy 3 dimenziós szkenner építése, amivel az emberi gyógyászat számára protéziseket lehet létrehozni, egyénre szabottan. Prediktív diagnosztikai kutatásokat is végzünk, a szenzorok adatai alapján igyekszünk előre megjósolni, hogy mi történik majd a jövőben a gépekkel. A mezőgazdaságban ez különösen releváns, hiszen a legdrágább mezőgép az, amelyik áll, ezért továbbra is kiemelt jelentőségű, hogy az információk felhasználásával előre tudjuk jelezni a karbantartási, esetleges felújítási igényeket. Ezzel javítani tudjuk az üzemeltetési paramétereket.
Szerkesztette:
Csurja Zsolt
Gödöllői gazdász 2009
Óvári precíziós mezőgazdasági szakmérnök 2021, 3-as csoport