A talaj tápanyag-gazdálkodásának fontosságáról, az alaptrágya kijuttatásáról, talajelőkészítésről és az adatalapú, az adottságokhoz igazodó művelési módszerekről beszélt Schuck Tibor, a mosonmagyaróvári precíziós mezőgazdasági szakmérnök képzés egyik végzett hallgatója.
Az Agro Napló cikke írta meg, hogy Somogy vármegye déli részén, a Zselicben dolgozik a Westerheide Kft. növénytermesztési ágazatvezetője, Schuck Tibor.
Megbecsülik és megtartják a termőtalajt a Zselicben
A fő tevékenység itt a szántóföldi növénytermesztés, de kertészettel és állattenyésztéssel is foglalkoznak. A vetésforgójuk vegyes, átlagosan 10–12 kultúra alkotja. A klasszikus haszonnövények mellett nagy területen termesztenek durumbúzát, étkezési napraforgót és popcornnak való kukoricát, továbbá fontos növényük a szemes cirok is. A gazdálkodásuk lényeges része a vetőmag-előállítás: bíborhere, facélia és olajretek is kerül a talajokba. „A vezérlő elvünk az, hogy igyekszünk egyensúlyozni az extenzív és az intenzív gazdálkodás között, így a legjobban kihasználni a mozaikos vidék adta lehetőségeket. Erdő, szántó és gyep, majd ismét erdő, szántó és gyep váltakozik, amivel igyekszünk megőrizni a termőtalajt és a biodiverzitást a dombos vidéken” – mondta az óvári gazdász.
Mennyire kell odafigyelni a talajra a Zselicben?
Maga a talaj is limitáló tényező, mert az agyagbemosódásos erdőtalajaink löszön helyezkednek el, így savanyú a pH-juk, ami ellen védekezni kell. Másrészt pedig nincs egyetlen sík tábla sem az általunk művelt területeken, így sokszor érezzük azt, hogy kifolyik a lábunk alól a talaj. Komoly veszteségeket szenvedtünk el az egyre szélsőségesebb időjárási jelenségek miatt. A gyakori, intenzív, nagy esők olyan eróziós károkat okoztak, amelyek ellen tennünk kellett. Igyekszünk talajkímélő módon, csökkentett menetszámmal dolgozni. A nyáron lekerülő növények után egyből a tarlóba vetünk zöldtrágyanövényeket, amelyeket nem is dolgozunk le télire, mert ha termináljuk, lezúzzuk azokat, a gyökerek erősítette réteggel egyben tartjuk és megóvjuk a termőtalajt. A gyakorlat kísérleti fázisban van, idén harmadjára csináljuk. A művelés elve, hogy az el nem munkált terület nagyon jól megtartja a talajt, nem csúszik a domboldalról, ráadásul jól tartja a vizet. Tavasszal pedig tárcsázással, vagy szükség esetén egy késes lazítóval kiegészítve kezeljük a területet, és tudunk is bele vetni. Az Erdészeti Tudományos Intézettel közösen dolgozunk egy agrárerdészeti programban, amely során a nagyüzemi termelésbe beilleszthető mezővédő fásításokat hozunk létre. A fák és cserjék elhelyezésének célja, hogy lassítsák a víz lefolyását és csökkentsék a kimosódást a nagy, nyílt lejtősíkokon.
Hogyan végzik el a talajelőkészítést?
Nálunk nagyon jól bevált a talajtakarás, a zöldtrágyanövények vetése, és nem csak a zöldítés miatt. Ha nyitva hagyjuk a talajunkat, távozik belőle a szén, ezért igyekszünk nagyon, hogy mindig legyen takarás a felszínen. Azzal, hogy nem no-till technológiával, hanem legalább egy talajműveléssel dolgozunk, a mezei pocok és a fuzárium sem okoz gondot. Arra fel kell készülni, hogy a gyomosodás erősebben jelentkezik, de mivel nem biogazdálkodásról van szó, ez a kihívás vegyszerekkel jól kezelhető. Ami itthon még nem annyira elterjedt, hogy a repcetarlót aratás után meghagyjuk és megvárjuk, hogy a növény a talajfelszínen kicsírázzon és utána végezzük el az első műveletet.
Milyen rossz talajművelési példákat kerüljenek el a gazdatársak?
A legfontosabb a föld megerőszakolásának elkerülése. Nem szabad húzni az ekét a sáros földben, türelmesnek kell lenni, nem jó a szezon és a munka gyors befejezését erőltetni a talajkárosítás árán. Nem a dátumokat kell követni a talajműveleteknél, hanem ki kell lépni a rutinból. Érdemes megfigyelni és mérlegelni a körülményeket, mert a talaj egy élő rendszer. Egy elhibázott, vagy nem jókor végrehajtott művelettel nagy károkat lehet okozni benne és így a gazdálkodásunkban is.
Hogyan történik az alaptrágya-kijuttatás a művelt területeken?
Az alaptrágyázást és a meszezést talajszkennelés alapján történő zónakialakítás szerint végezzük. Ez nálunk talajfizikai adatok felhasználásával történik meg. Mi a német Agricon cég magyar leányvállalatával dolgozunk együtt 2013 óta, velük kezdtük el a differenciált alaptrágyázási projektünket, amelynek most már a 2. körét csináljuk. Monoműtrágyákkal dolgozunk, MAP-ot, vagy kálisót juttatunk ki helyspecifikusan. A talajtérképek alapján a talajjavító anyagot, a meszet is differenciálni tudjuk a mérleges, ISOBUS-rendszeres szervestrágya-szóró gépünk használatával. Folyamatosan, töltögetéses jelleggel, mérleg szerint pótoljuk vissza a tápanyagokat műtrágya formájában. A technológiánk fontos része, hogy nem ősszel, hanem tavasszal juttatunk ki foszfort és kálit a területeinkre, ami a tavaszi friss műtrágyahatás miatt nagyon fontos. Eleinte a MAP, káli- és pétisó sorrendet tartottuk, amivel háromszor kellett lejárni a táblákat. Aztán váltottunk egy jobban kivitelezhető megoldásra: a tő mellé rakjuk a foszfort, és csak a kálisót és a nitrogént juttatjuk ki a repítőtárcsás műtrágyaszóróval. Így egy menetet spórolunk azzal, hogy a Väderstad Tempo vetőgép átvette a foszforkijuttatás feladatát, mert a tőszám mellett a műtrágyát is differenciáltan tudjuk kiadni.
Hogyan valósul meg nálatok a helyspecifikus gazdálkodás?
Amilyen elvárás van a mai kor színvonalához, és amit a gépek engednek, annak megfelelünk. Differenciált az alaptrágya kijuttatása, a vetés és a meszezés, valamint az Augmenta nitrogénszenzorának használatával a nitrogént is így adjuk ki. A témával kapcsolatban több szakmai tanácsot is meghallgatunk és meg is fogadunk, az adatokat pedig az AgroVIR rendszerben kezeljük. Mi is pályáztunk a mezőgazdaság digitális átállásához kapcsolódó precíziós fejlesztések támogatása című felhívásra, ha nyerünk, a következő lépcső egy Horsch permetező beszerzése lesz, amivel lehetőségünk lesz a növényvédelem differenciálására is.
Melyek az adatalapú gazdálkodás gyakorlati előnyei?
Az egész helyspecifikus, adatokra alapozott gazdálkodást egy egymásra épülő rendszerként kell kezelni, amiben mindennek a talaj az alapja. Annak az információit begyűjtve, elemezve és felhasználva a gazdálkodás adatai és a hozamtérkép segítségével nagyon jó következtetéseket lehet levonni a helyes megoldásokat illetően. Egyesével egyik sem nyújt olyan segítséget, mint a komplex szemléletű, adatalapú gazdálkodás. Az irodánk falán kiírtuk az alábbi mottót: „Megalapozott tervek, pontos kivitelezés, megfelelő kontroll.” Ez egészül ki a visszacsatolással, így alakul ki a rendszer a cégen belül, és így alkot egy teljes kört a technológiánk is.