A mezőgazdasági adatokat az emberek már képtelenek feldolgozni
Jelentős változáson ment keresztül a mezőgazdaság: az elmúlt 10-15 évben az analóg technológiától eljutottunk a precíziós, adatalapú, digitális megoldásokig, amelyek sokkal hatékonyabbá tehetik a termelést – mondta Varga Péter Miklós, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Élelmiszergazdasági Adatközpontjának vezetője az Erdélyi Digitális Napok elnevezésű kétnapos konferencián a marosvásárhelyi Kultúrpalotában.
Mezőgazdaság 4.0
Ma már nem pusztán arról van szó, hogy a traktorokat GPS vezeti, hanem a mind pontosabb adatok kinyerésével és feldolgozásával úgynevezett menedzsment zónákat lehet kialakítani, vagyis egy adott termőterület minden zónáját a specifikus igényeknek megfelelően kezelik – hangsúlyozta Varga Péter Miklós. Nagyon fontos, hogy a döntéseket már nem a népi hiedelem vagy szokások, hanem az egyre pontosabb és mind bőségesebb adatok készítik elő, miközben ezek értelmezésében pedig a mesterséges intelligencia van a döntéshozó segítségére. A rendszer működtetéséhez nagyon sok adatra van szükség, de jó hír, hogy a bevitt adatokból újabbak jönnek létre. „Jelenleg nagyon sok üzemben ezeket az adatokat emberek dolgozzák fel, ami nem hatékony, hiszen már rég elértük azt az adatmennyiséget, amit emberi kapacitásokkal lehetetlen átlátni, ezért szükség van a Big data vagy a mesterséges intelligencia alkalmazására” – mondta. A hatékonyságot pedig csak javítja, ha a nagy adatkörök (például egy-egy gazdaságban létrejövő összes adat, és az azokból kinyert információ) összehasonlíthatók, összeilleszthetők.
Így neveld a drónodat
A Digitális Agrárakadémia (DAA) projekt célja, hogy olyan ismeretanyagot nyújtson a gazdálkodóknak, amely elemei közérthetően mutatják be az agrárdigitalizáció újdonságait. A projekt honlapján (https://digitalisagrarakademia.hu/e-tananyagok/) különböző online ismeretanyagok érhetők el, amelyeket bárki elsajátíthat. A modulok közül több is a drónok kezelésével és felhasználásával foglalkozik, részletes információt szolgáltatva például arról, hogy mekkora területen milyen kapacitású drónokat érdemes használni, és hogy mennyibe kerülnek ezek – hívta fel a figyelmet előadásában Dr. habil. Milics Gábor, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Növénytermesztési-tudományok Intézetének tanszékvezető egyetemi docense. „A monitoring drónoknak természetesen van üzemeltetési feltételrendszere, és szükség van a megfelelő engedélyekre, illetve végzettségre is, hogy ezeket valaki használhassa” – fogalmazott.
A Digitális Agrár Akadémia tananyagait már a drón megvásárlása előtt érdemes tanulmányozni, így a lehető legjobb döntést hozhatja meg a vevő.
Jelenleg – működésük alapján – egyébként két fő csoportba oszthatók azok a drónok, amiket a Kárpát-medencében használnak: a rotoros és a merevszárnyú eszközök. Az előnyök és a hátrányok mindkét típusnál könnyedén felmérhetők az online tananyag elsajátításával. A leendő felhasználóknak Dr. Milics Gábor azt javasolta, hogy gondolják végig, pontosan mekkora területen, milyen típusú munkára szeretnék bevetni a drónt; nem árt tisztázni azt sem, hogy milyen kamerára és mennyi akkumulátorra van szükség. A használat előtt tisztában kell lenni a várható időjárási viszonyokkal és ki kell jelölni a drón útvonalát, repülésének magasságát. Fontos az is, hogy a használat előtt egy mobil applikáción jelezni kell a légtérhasználati igényt, ezen keresztül arról is meggyőződhetnek a felhasználók, hogy valaki már éppen használja-e az adott légteret. „Nem szabad elfelejteni azt sem, hogy a képek elkészítése a teljes munkafolyamatnak csupán a 20 százalékát teszi ki, a maradék 80 százalék a nyersanyagból való adatkinyerést takarja” – emelte ki Dr. Milics Gábor.
Több témakörben is középpontban a digitalizáció
A konferencia érintette valamennyi szektor digitális átállását, de ezen belül is kiemelve a digitális agráriumot, a külhoni magyar vállalkozások klaszteresedését, valamint az adatok, a robotika és a hálózatok területét. A rendezvény védnöke Magyar Levente, a Külgazdasági és Külügyminisztérium miniszterhelyettesese, parlamenti államtitkára volt. Mások mellett felszólalt dr. Gál András Levente, a Digitális Jólét Program szakmai vezetője, Dr. Feldman Zsolt, az Agrárminisztérium mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkára, Dobos Balázs, az Innovációs és Technológiai Minisztérium gazdaságfejlesztésért felelős helyettes államtitkára és Tánczos Barna, Románia környezetvédelmi, vízügyi és erdészeti minisztere.
