A mezőgazdaság ma már elképzelhetetlen a megfelelő digitális háttértudás nélkül, ezért is volt fontos létrehozni négy konzorciumi partner bevonásával a Digitális Agrárakadémiát (DAA) – mondta Prof. Dr. Gyuricza Csaba, a konzorciumot vezető Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) rektora.
MATE, holnap én
A MATE nemcsak Magyarország, de Közép-Európa legnagyobb agráregyeteme, amely ezen a néven 2021 elején jött létre más, nagy hagyományokkal rendelkező intézmények integrációja révén. „Ez azt is jelenti, hogy egy hatékonyabb működési formát hoztunk létre azzal, hogy a párhuzamosságokat kiiktattuk és egységes irányítás alá vontuk ezeket a területeket” – jelezte a rektor. Az egyetemnek öt Campusa van, a központja pedig Gödöllőn található; az intézménynek mintegy 15 ezer hallgatója van, és több mint a felük agrártudományi területen tanul, de ezen kívül műszaki, gazdasági, neveléstudományi és művészeti tudományágakban is lehet diplomát szerezni. „A legnagyobb feladat az egyetem számára, hogy a képzéseket, az oktatást és a kutatást korszerűsítsük: a legmodernebb irányzatokat, megoldásokat hozzuk be, és olyan szakembereket képezzünk, ami összhangban áll a társadalmi és a munkaerőpiaci igényekkel” – fogalmazott Gyuricza Csaba.
Piac és oktatás
Mivel a mezőgazdaság az elmúlt 20 évben annyit fejlődött, mint az azt megelőző 100 évben, ezért ehhez az oktatásnak is alkalmazkodnia kell, illetve sokkal szorosabb összhangnak kell lennie az elmélet és a gyakorlat között. Figyelembe kell venni azt is, hogy olyan új módszerek és technológiák jelentek meg az agráriumban, amelyek felhasználáshoz már nem elegendő a hagyományos tudás, hiszen gyakran informatikai alapképzettség szükséges hozzájuk. „Ezen ismeretek nélkül nem lesz piacképes az a tudás, amivel a végzősök a mérnöki pályájukat el tudják kezdeni” – húzta alá a rektor. Ennek megfelelően alakították át az egyetem képzési struktúráját, sőt, rendszeresen felülvizsgálják bizonyos szakok létjogosultságát, majd ezeket az igényekhez igazítják, esetleg újakat hoznak létre. „Ez egy nagyon-nagyon komoly reform, amiben nagy hangsúly jut az ágazati és piaci szereplőkkel, szervezetekkel való együttműködésnek” – emelte ki Gyuricza Csaba.
A jövő már elkezdődött
Az agráriumban a kulcsszó a precíziós gazdálkodás lett, ami felöleli a növénytermesztést, a kertészetet, az állattenyésztést és az élelmiszer-feldolgozást, sőt, ide kell érteni ezek műszaki, gazdasági vetületeit is. Ugyanakkor nagyon fontosak a klímaváltozáshoz, a fenntarthatósághoz, a körforgásos gazdálkodáshoz, a hulladékmentes technológiákhoz kapcsolódó kutatások is. A klímaváltozás folyamatos kihívást jelent és jelentős átalakulással jár, s ez azt is jelenti, hogy új növényfajtákra, új tenyésztési eljárásokra van szükség – jelezte a rektor. „Ahhoz, hogy versenyképes és fenntartható legyen a mezőgazdaság a megváltozott feltételek mellett is, alkalmazkodni kell, és ebben segíthet a kutatás, illetve az innováció” – mondta, hozzátéve, hogy az egyetemen szinte minden szakterületen olyan kutatások zajlanak, amelyek a már említett problémákra keresik a megoldást. Az intézményben egyébként több száz kutatás zajlik, amelyeket részben laborokban, kutatóközpontokban, tangazdaságokban vagy partnergazdaságokban folytatnak. Az egyetemi kutatások közös jellemzője, hogy majdnem mindegyikben részt vesz egy vagy több piaci szereplő is, hiszen az eredményeket ma már nem az „asztalfióknak” készítik, hanem valós igényekre reflektálnak.
DAA(ta)
A rektor a Digitális Agrárakadémia (DAA) létrehozása kapcsán hangsúlyozta, ma már elképzelhetetlen a mezőgazdaság a megfelelő digitális készségek elsajátítása nélkül. „Azért tartottuk fontosnak megalapítani a DAA-t, mert szükségünk van új eredményekre a digitalizációban, ugyanakkor legalább ennyire kiemelt cél az is, hogy ezek az eredmények megjelenjenek az oktatásban, és eljussanak az agrárszektor szereplőihez, például a termelőkhöz, a gazdákhoz és a feldolgozókhoz.” Az akadémia ebben kulcsfeladatot lát el, hiszen tudásmegosztó szerepe van: szakanyagokat, tankönyveket, ismeretterjesztő dokumentumokat juttat el a szektor szereplőihez, akik mintegy 400 ezren vannak. A DAA-t létrehozó konzorcium tagjai (a MATE, a Digitális Jólét Program, a Digitális Jólét Nonprofit Kft., a Széchenyi István Egyetem és az Állatorvostudományi Egyetem) jelentik a garanciát arra, hogy a digitális tudásanyag folyamatosan bővüljön, és átfogó ismereteket nyújtson a témában. Gyuricza Csaba megjegyezte, minden azon múlik majd, hogy mennyire precíz adatokkal rendelkezünk, hiszen ez, vagyis az adat jelenti mindennek az alapját. Ezek, illetve a mesterséges intelligencia segítségével már rendkívül precíz módszereket és eljárásokat lehet fejleszteni. „Elkerülhetetlen, hogy a hagyományos agrártudás még biztosabb alapokon álljon, ehhez pedig egyre pontosabb információkra van szükség; önmagában a digitalizáció egy eszköz, nem pedig a cél, és ezt nagyon fontos szem előtt tartani, mert erről sokszor megfeledkezünk” – hívta fel a figyelmet Gyuricza Csaba.
