A hazai kis- és középvállalatok 59 százalékának nincs kidolgozott informatikai stratégiája, túlnyomó többségüknél nem is várható, hogy lesz – tájékoztatta a Microsoft a megbízásából végzett kutatás eredményéről a Magyar Távirati Irodát. A vizsgálat alapján a hazai kkv-k többsége – 81 százaléka – az infokommunikációra még mindig inkább kiszolgáló tevékenységként tekint, és mindössze a középvállalatok hetedénél és a kisvállalatok ötödénél számít az IT stratégiai területnek.
Az ügyfélkapcsolatok kezelésében, az IT területén, a munkahelyi kultúra átformálásában már jelentős szerephez jutott a digitalizáció. Azonban a stratégiai tervezésben, a termékek és szolgáltatások, a működés és logisztikai folyamatok átalakításában még inkább csak a kezdeti lépések történtek meg – írták. A felmérés során 457 kis- és középvállalatot keresett meg a Microsoft megbízásából a BellResearch; a minta vállalatméret, régió és ágazat szerint reprezentálja a hazai kkv-populációt.
Határozottabb lépések kellenek
A felmérés arra is rámutatott, hogy a kis- és középvállalkozások többsége, ezen belül a középvállalatok közel kétharmada szerint a versenyképességük megőrzéséhez határozottabb lépéseket kell tenniük a digitalizáció irányába.
A Microsoft szerint a változásra azért is szükség van, mert a hazai kis- és középvállalati szektor lemaradásban van régiós versenytársaihoz képest a digitális transzformáció tekintetében. A jelenlegi, bizonytalan gazdasági helyzet további hatékonyságnövelő intézkedésekre kényszeríti az üzleti élet szereplőit – tették hozzá.
Felhívták a figyelmet arra is, hogy digitális területen is számos pályázati forrás áll a cégek rendelkezésére, ezek elnyeréséhez ugyanakkor a vállalkozásoknak vízióval és konkrét fejlesztési tervekkel kell rendelkezniük.
Így segít a Digitális Agrárakadémia
- A Digitális Agrárakadémia segít az informatikai kihívások megoldásában. A modern gazdálkodáshoz hasznos ismeretanyagokat itt gyűjtöttük össze.
- A Digitális bemutató gazdaságok közé továbbra is várjuk a jelentkezőket, akikkel egy rövid kérdőív kitöltése után örömmel felvesszük a kapcsolatot.
- Lehetőség van a Digitális szolgáltatói adatbázis partnerei közé is kerülni, amely egységes szerkezetben nyújt információt arról, hogy az érdeklődő melyik szolgáltatóhoz fordulhat, ha speciális, a digitalizációt elősegítő szolgáltatót keres egy-egy részfeladat megvalósításához, vagy egy komplex rendszer kiépítéséhez. Az adatbázis célja, hogy a gazdálkodók megtalálják a számukra legmegfelelőbb szolgáltatót, aki hozzásegíti őket a digitális megoldások bevezetéséhez.
Szükség van a változásra
A Microsoft következtetése szerint a kis- és középvállalkozások többsége, ezen belül a középvállalatok közel kétharmada szerint a versenyképességük megőrzéséhez sokkal határozottabb lépéseket kell tenniük a digitalizáció irányába. Ennek fontossága a közeljövőben a vállalkozások harmadánál-negyedénél nőni fog. A változásra azért is van szükség, mert a hazai kkv-szektor viszonylagos lemaradásban van régiós versenytársaihoz képest a digitális transzformáció tekintetében. A jelenlegi, bizonytalan gazdasági helyzet is további hatékonyságnövelő intézkedésekre szorítja a vállalkozásokat, ehhez számos pályázati forrás áll a cégek rendelkezésére, ezek elnyeréséhez ugyanakkor a vállalkozásoknak vízióval és konkrét fejlesztési tervekkel kell rendelkezniük digitális területen is.
A digitális transzformációt mutató index (DTI) a hazai kkv-szektorban jelenleg 33,1 index pont, ami az elmúlt évek fejlődése mellett is alacsonynak mondható. Az ügyfélkapcsolatok kezelésében, az IT területén, a munkahelyi kultúra átformálásában már jelentős szerephez jutott a digitalizáció. Ugyanakkor a stratégiai tervezésben, a termékek és szolgáltatások, a működés és logisztikai folyamatok átalakításában még inkább csak a kezdeti lépések történtek meg.
A BellResearch által a Microsoft Magyarország megbízásából a közelmúltban elvégzett Hungarian ICT Report felmérésből kiderült, hogy a hazai kis- és középvállalatok túlnyomó többsége (81%) az infokommunikációra még mindig inkább kiszolgáló tevékenységként tekint és mindössze a középvállalatok hetedénél és a kisvállalatok ötödénél számít az IT stratégiai területnek.
„Bár a válaszadók nagy többsége kiszolgáló funkcióként tekint az infokommunikációra, mégis sokan tisztában vannak azzal, főként a középvállalati szektorban, hogy ez a terület kulcsszerepet fog játszani a jövőbeli versenyképességükben” – hívta fel a figyelmet a látszólagos ellentmondásra Jakab Áron, a BellResearch partnerkapcsolati igazgatója.
„Manapság annak vagyunk tanúi, hogy a technológia alapvetően befolyásolja, formálja a munkafolyamatokat, a csapatmunkát, az innovációt, magukat a szolgáltatásokat és termékeket is, tehát mélyen beépül az üzleti folyamatokba. Ez az, amit egyre többen ismernek fel.”
A digitális transzformációt az elmúlt években a járványhelyzet gyorsította fel – hiszen sok vállalkozás költözött a felhőbe, hogy fenntarthassa a működését a lezárások idején is – jelenleg pedig az energiaválság, a gazdasági környezet bizonytalanságai szorítják rá a vállalkozásokat a minden eddiginél hatékonyabb működésre. Ezek a körülmények teszik szükségessé, hogy a vállalkozások a digitális átalakulás következő lépcsőfokára lépjenek.
Támogatások, fejlesztések, pályázatok
Az ehhez szükséges digitális fejlesztésekre támogatási források is a magyar vállalkozások rendelkezésére állnak. A magas támogatási intenzitású pályázatok fontos szerepet játszanak a gazdaság digitális átalakításában. Ezekben jellemzően a pályázat kiírója azt várja el, hogy a pályázó a támogatás 20 százalékát fordítsa a digitális infrastruktúra korszerűsítésére. A VP2-4.1.8-21 Mezőgazdaság digitális átállásához kapcsolódó precíziós fejlesztések támogatása című pályázat ezzel szemben 7 százalékot tesz kötelezővé a szolgáltatások igénybevételére. A sikeres pályázat esélyét nagyban növeli, ha a pályázó rendelkezik konkrét tervekkel a fejlesztés irányait illetően. A Hungarian ICT Report azonban azt tárta fel, hogy a hazai kis- és középvállalatok több mint fele nem rendelkezik kidolgozott informatikai stratégiával.
„Egy pályázat összeállítása komoly, időigényes munka. Általában azok a vállalkozások nyernek el támogatásokat, amelyek pontosan tudják milyen eszközöket és szolgáltatásokat, és milyen célra szeretnének beszerezni” – mondta Szalay Angelika, a Microsoft Magyarország kis- és középvállalati értékesítési igazgatója. „Ahhoz, hogy egy jól felépített tervvel rendelkezzenek, a vállalkozásoknak gyakran külső szakértői segítséget is igénybe kell venniük. A Microsoft elkötelezett a magyar kis- és középvállalkozások támogatása mellett, ezért kész minden segítséget megadni nekik az informatikai beruházásaik hatékony és sikeres megvalósításához. A cég partnerei tenderspecialista cégekkel együttműködve képesek szakmai tanácsadást nyújtani a tervezéshez, az EU források megszerzéséhez szükséges előminősítéshez, és akár a konkrét pályázati anyag összeállításához is.”
A válaszok szerint a legfőbb érv az informatikai beruházások mellett az, hogy
- a vállalkozások így tudnak megfelelni az ügyfelek elvárásainak (41%),
- így szerezhetik meg a változásokra való rugalmasabb reagálás képességét (38%), továbbá
- a hosszútávú költségcsökkentéshez és a hatékonyságnöveléshez (31%) is hozzájárul a folyamatok digitalizációja.
Egyre gyakoribb indok az IT-beruházások mellett a távmunka feltételeinek megteremtése is, hiszen a válaszadó vállalkozások közel kétharmadánál már most is van lehetőség erre, bár leginkább (ugyancsak kétharmados arányban) csak a telephelyi munka kiegészítőjeként.
Lemaradásban van Magyarország, fejleszteni kell a digitalizáció mértékén
„Magyarország kiváló alapokkal rendelkezik a gazdaság digitális átalakításához: európai összehasonlításban is fejlett digitális infrastruktúránk van és a régiós átlagot meghaladó arányban alkalmaznak a hazai vállalkozások ICT szakembereket” – közötte Szalay Angelika. „A magyar vállalkozások ennek ellenére le vannak maradva a régiós versenytársaikhoz képest a felhőtechnológia és a mesterséges intelligencia alkalmazásában. Márpedig ezek elengedhetetlenek az innovációhoz, végső soron a versenyképességük megőrzéséhez – mutatott rá a szakember.
A hazai ICT szektor GDP-hez való hozzájárulása az egyik digitális éllovas Észtországéval összevethető, meghaladja az 5 százalékot. Ugyanakkor például a felhőtechnológiát alkalmazó vállalatok számaránya tekintetében Magyarország 8 százalékkal marad el a régiós átlagtól. A Microsoft által elkészített DFI (Digital Futures Index) kutatás szerint Magyarországon az ICT, felhő- AI és IoT technológiákba történő befektetések mértéke még mindig a régiós átlag alatt van – írták.
Csurja Zsolt
Gödöllői gazdász 2009
precíziós mezőgazdasági szakmérnök, Óvár 3-as csoport
DAA tartalomszerkesztő