A tiszta, pontos, jól gyűjtött, rendszerezett és feldolgozott adatok jelentik minden ágazat számára az igazi hatékonyságnövekedést. A precíziós gazdálkodás jövedelmezőségét a termelés közben keletkezett adatok biztosítják, hiszen azok alapján tervezhetők a termelési folyamatok és hozhatók meg a megalapozott döntések – mondta Dr. Nyulas-Oberna Sára, a Digitális Jólét Program (DJP) állandó szakértője, akivel az Informatikai, Távközlési és Elektronikai Vállalkozások Szövetsége – IVSZ beszélgetett. A „Ha az adat az új olaj, akkor az adatfeldolgozás az új aranymosás” címen megjelent interjút apróbb szerkesztésekkel közöljük újra, néhány képpel és a témákhoz tartozó hivatkozással kiegészítve.
Mikor és hogyan kerültél közel a digitalizációhoz?
Immár 7 éve dolgozom a Digitális Jólét Program keretein belül. A DJP története 2015-ben még a Miniszterelnöki Kabinetirodán kezdődött, ahonnan 2017-ben kerültek át a szakmai feladatok a Digitális Jólét Nonprofit Kft.-hez (DJN Kft.) és kerültem át velük együtt én is a Digitális Jólét Program 2.0 divízióvezetőjeként, majd, mint a DJN Kft. stratégiai és technológiai ügyvezető-helyettese. Számos, a DJP történetében fontos projektben vehettem részt: többek között Magyarország Digitális Oktatási-, Exportfejlesztési-, Startup- és Gyermekvédelmi-, Agrár-, és Mesterséges Intelligencia Stratégiájának kidolgozásában és elfogadásában. 2020 októbere óta állandó szakértőként foglalkozom a digitális agráriummal, drónokkal és a határon túli magyar területekkel való kapcsolatépítés és tudásátadás szervezésével. Elsősorban a stratégiai kérdések és a digitális tudásmegosztás, a szakmai rendezvények, valamint az informatikai területen tevékenykedő, vagy digitalizáció iránt érdeklődő vállalkozások közötti networking események szervezése tartozik hozzám. Részt veszek a Magyarországi Drón Koalíció működtetésében és támogattam a Kárpát-medencei Digitális Jólét Szalon, illetve a Kárpát-medencei Magyar Digitális Napok rendezvénysorozat elindítását is. Talán ezek a területek egymástól távolinak tűnhetnek, pedig erősítik egymást: mindegyik az innovációra és a kooperációra épül.
Melyek a legfontosabb trendek a területeiden? Merre visz a fejlődés útja a drónok felhasználásában, az adattárca kialakításában és a határon túli tudásmegosztásban?
Szinte unalomig ismételt frázis, hogy az adat az új olaj, pedig ez tényleg így van. Ezt a tételt annyival egészíteném ki, hogy az adatfeldolgozás az új aranymosás. A tiszta, pontos, jól gyűjtött, rendszerezett és feldolgozott adatok minden ágazat számára hatékonyságnövekedést eredményeznek. A precíziós gazdálkodás jövedelmezőségét a termelés közben keletkezett adatok biztosítják, hiszen azok alapján tervezhetők a termelési folyamatok, hozhatók meg a döntések. A drónok új távlatokat nyitnak az üzleti és az állami szolgáltatások minőségének javításában, költséghatékonyságuk növelésében, valamint környezetterhelésük csökkentésében egyaránt. A folyamatosan növekvő drónhasználat eredményeképp születő adatvagyonban szintén komoly potenciál rejlik. Az adatok – akár mesterséges intelligencia alapú – feldolgozása, elemzése, értékelése és tudatos használata tehát a jövő egyik fejlődési útja.
Tudsz olyan gyakorlati példát említeni, ami jól megfoghatóvá teszi az adatok erejét és fontosságát?
Az adattárca keretében például azokat a megoldásokat, use-case-eket keressük, ahol az adatszolgáltatás nem csak egy vállalkozásnak, de a magánszemélyeknek is azonnali hasznot jelenthet. Erre jó példa az, hogy 2022-től bevezetik az online permetezési naplók használatának kötelezettségét. A gazda által működtetett permeteződrón adatait azonnal és kötelezően a digitális térbe kell majd felvinni, így ott rögtön megjelenik, hogy ki, mikor, mennyi és milyen permetezőszerrel végzett munkát, milyen kultúrában. Ezek az adatok nem csak a gazdának, de másoknak – akár a növényvédőszer gyártó cégeknek – is jelentős információértékkel bírnak, hozzájutni viszont nem tudnak. Ha az adattárca alkalmazáson keresztül a gazda tudna rendelkezni az adatai felhasználásáról, akkor akár arról is rendelkezhetne, hogy adatait más is megvásárolhassa. Így ez jövedelmezővé válhatna mind az adatot felhasználó vállalkozás, mind pedig az arról rendelkező gazda számára. A második fejlődési trend a szervezetek közötti együttműködés és a tudásátadás fontosságának felismeréséből fakad. A pandémiás időszak az összefogás és az információk megosztásának fontosságára irányította a figyelmet, a digitális térben pedig még inkább eltűntek a fizikai, és a nemzetek közötti határok. A határon túli szakmai rendezvényeink, konferenciáink esetén is jó volt látni, hogy az addig egymás számára ismeretlen hazai és helyi szakértők és vállalkozások hogyan találtak egymásra, sokan névjegykártyát cseréltek, közös projektjeik születettek és rengeteg pozitív visszajelzés kaptunk.
https://www.youtube.com/watch?v=a-2nmbbv-C0&ab_channel=sovidektelevizio
A Digitális Agrárakadémia Székelyföldön tartott egy hetes programja a bemutató gazdaságoknál 2022. június közepén
Ha jól tudjuk, mintagazdaságokat is felkeresel, ahol a legújabb fejlesztéseket alkalmazzák élesben. Milyen tapasztalatokkal gazdagodtál?
A Digitális Agrár Stratégia megvalósulásának feltétele, hogy a precíziós gazdálkodást minél szélesebb körben alkalmazzák. Az egyik projekt, amit a stratégia végrehajtása keretében viszek, az a Digitális Agrárakadémia, amelynek éppen ez a célja. Ennek keretében több helyszínen is házigazdaként szerveztünk programot a „Digitális bemutató gazdaság” címet elnyerő vállalkozásokkal, ahol a gazdák, a cégek döntéshozói és a mezőgazdaság érdeklődő szereplői egymástól leshetik el a precíziós trükköket, megoldásokat. Az láttuk ugyanis, hogy a magyar agrárgazdaságban sokan még mindig „analóg” módon gondolkoznak, kevesen ismerik, vagy látják be, hogy a precíziós mezőgazdaság milyen előnyöket rejthet számukra. Ezért szeretnénk nekik gyakorlati példákkal bemutatni és bizonyítani azt, hogy milyen költségcsökkenést és hatékonyságjavulást érhet el egy mezőgazdasági vállalkozó digitális megoldások használatával. Hogy egy konkrét példával is éljek: a Weedseeker okos-szórófej használatával – vagyis egy egyszeri beruházással – az egyik gazdaság 40-50 százalékkal kevesebb gyomirtót használ, mint korábban, ezzel pedig jelentős költségcsökkenést ért el. De a talajból kinyert adatok feldolgozásával is jelentős eredményeket értek el. Azaz a digitalizáció nem cél, hanem eszköz a hatékonyságnövekedésben és ez fontos szemléletbéli különbség.
Mit gondolsz, valóban megkerülhetetlen lesz a drónok használata a gazdaságban?
A drónokat potenciálisan hasznosítani képes iparágak négy csoportba sorolhatóak: ezek a korai adaptálók, a korai- és a késői többség, valamint a lemaradók. Amíg a médiában és az építőiparban már évek óta jellemző a drónok használata, addig a technológia adaptációja még folyamatban van a kereskedelem, a logisztika, a mezőgazdaság vagy a különböző hálózatos iparágak esetében. Magyarországon eddig az építő- és az energiaiparban, a telekommunikációs szektorban és a mezőgazdaságban jelentek meg leginkább a drónos fejlesztések, habár elterjedésük a hazai szabályozási környezet kezdetlegessége miatt még nem ment teljes egészében végbe. A pontos magyar adatokat a mezőgazdasági célú értékesítésre vetítve még nem lehetett látni, de a MarketsandMarkets egyik kutatása alapján az amerikai drónpiacon a mezőgazdasági célú drónértékesítés 2020-ban 1,2 milliárd dollár volt, de becslésük alapján ez az összeg 2025-ben a 5,7 milliárd dollárt is eléri majd. Ez is mutatja, hogy ha nem is megkerülhetetlen, de egy hatalmas ágazattá fog duzzadni a drónipar, így pedig a mezőgazdasági drónhasználat is. Ugyanakkor a drónok más területeken is komoly hozzáadott értékkel bírnak és gyors, egyszerű alternatívát jelenthetnek más megoldásokkal szemben, így a logisztikában, a sürgősségi eszközszállításban, az objektumvédelem és a mentési munkák végzése terén.
Hogy áll Magyarország a „drón evolúció” tekintetében?
A Magyarországi Drón Koalíciót is azért hozta létre az Innovációs és Technológiai Minisztérium, a Széchenyi István Egyetem, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem és a HungaroControl kezdeményezésére a DJP és a KTI Közlekedéstudomány Intézet, mivel hiszünk abban, hogy egy virágzó drónökoszisztéma megteremtése minden szektor – az állami, az ipari, a civil, a magán és az oktatási – előnyére szolgálna. Jelenleg 125 szervezet tagja a Koalíciónak és az előbb felsorolt szektorok mindegyike képviselteti magát. A csatlakozás továbbra is nyitott a drónfejlesztésekkel foglalkozó jogi személyek számára. Sok feladat áll előttünk: elkészült az MKD munkacsoport inputjai alapján a Drón Stratégia szakértői dokumentuma, melyet szeretnénk a kormány elé vinni a drónszabályozásra vonatkozó javaslatainkkal. Emellett drónversenyeket szervezünk, szakmai rendezvényeken jelenünk meg és platformot biztosítunk az ökoszisztéma képviseletére – mondta Dr. Nyulas-Oberna Sára.