A Ferrari, a Sulky és a Fendt gépeken kívül a talajra is nagyon érdemes volt figyelni Bugyin

A Pest megyei Bugyi nagyközségben tartott Digitális Agrárakadémia rendezvényen a szakmai programon kívül 3 Fendt traktor, egy Sulky műtrágyaszóró és egy különleges Ferrari Futura Twin automata ültetőgép várta a gyakorló szakembereket. Az eseményt Obreczán Ferenc, a MAGOSZ Pest megyei elnöke nyitotta meg, majd a vendéglátó gazdaság vezetője, Csizmadi Imre ismertette az adatalapú termelési gyakorlatukat, valamint bemutatta a helyszínre hozott, a helyspecifikus gazdálkodásra használt gépeket.

A helyszínen több videós interjút is készítettünk, amelyeket hamarosan közzéteszünk a Digitális Agrárakadémia weboldalán és a közösségi média felületein, valamint ennek a cikknek a végén is.

Csizmadi Imre elmondta, hogy a Forster vadászkastély és szálloda udvarán kiállított erőgépek és munkagépek nagyban segítik a főleg szántóföldi kertészettel foglalkozó vállalkozás hatékonyságát, aminek egyik csúcsgépe a Ferrari Futura Twin automata ültetőgép, ami Magyarországon egyedülálló felszereltséggel teljesít szolgálatot a Bugyi környéki földeken.

Az ültetésen kívül a tápanyagutánpótlást is igyekeznek a lehető legprecízebben végrehajtani, ehhez kapcsolódott a rendezvény fő programja is.

Ezen a „Talajerőgazdálkodás a gyakorlatban” címmel tartott részletes és a gazdálkodási gyakorlat javítása szempontjából rendkívül értékes előadást Dr. Gulyás Miklós, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem egyetemi docense.

Mit ad a digitalizáció és helyspecifikus talajerő-visszapótlás?

• A talajok helyspecifikus megismerése, a problémák feltárása és a kezelési lehetőségek
• Hozamnövekedés – a hozam növelése, illetve megtartása, a kiadott műtrágya mennyiségének csökkentése, valamint a költségek csökkentése
• Aratás előtti hozam információk – beavatkozási lehetőség a hozamfokozásra
• A talaj biológiai életéről információ – baktériumtrágyák, biostimulátorok – felvehető tápanyagtartalom növelése – hozamfokozás műtrágya kijuttatás nélkül
• Megnövekedett munkasebesség – műveleti időablak (optimális idő a munkavégzésre) jobb kihasználása – a fajlagos gépberuházási költség csökken
• Egységes növényállomány – stressztűrő képesség fokozás
• Egységes, időben kialakuló gyomelnyomó képesség – herbicid felhasználás csökkenthető
• A talajélet fokozása – a műtrágya felhasználása nélkül történő hozamemelés – az Európai Unió új Közös Agrárpolitika célkitűzéseinek való megfelelés
• Támogatásokhoz való hozzájutási lehetőség
• Piaci előnyök (követelmények) a fenntarthatósági követelményeknek való megfeleléssel
• Kimutatható és dokumentálható, fenntartható gazdálkodás
• A terület értékének növekedése – adatbázis építéssel
• A munkafolyamatok átláthatósága növekszik – jobb logisztika

Talajerőgazdálkodás a gyakorlatban

A növénytermesztés sikerének első lépcsőfoka a termőhely, azon belül a talaj és a tápanyagok növényekre gyakorolt hatásának ismerete. Az előadás anyaga bemutatta a talaj termőképességének pontos megismerésére szolgáló helyspecifikus talajmintavételi eljárást, a legújabb digitális technológián alapuló zónák lehatárolására alkalmas távérzékelési eljárásokat, amelyek hozzájárulnak a talajban végbemenő változások követéséhez, a helyes tápanyag-visszapótlás rendszer megválasztásához. Megismerhettük a műtrágyafajták közötti különbségeket, felhasználásuk helyspecifikus technológiai javaslatait, gazdasági, üzemszervezési és technológiai követelményeit és gyakorlati megoldásait.

A talaj tápanyagtartalmának helyspecifikus ismerete az egyik alapja a művelési zónák lehatárolásának. A helyspecifikus tápanyagkijuttatás, a tápanyagok pozicionálása, a precíziós növénytermesztés egyik alapvető eleme, amely gazdasági és környezetvédelmi szempontból egyaránt meghatározó. A megszerzett tudás lehetővé teszi a fenntartható és költséghatékony helyspecifikus tápanyag-visszapótlási technológiai rendszer tudatos és szakszerű kialakítását.

A helyspecifikus tápanyag-visszapótlás közvetlen hatása a hozam mennyiségében és minőségében érzékelhető, amely lehetővé teszi a profit maximalizálását, nem veszélyeztetve a hozambiztonságot. Alkalmazásával egészséges és egységesen, dinamikusan fejlődő növényállomány érhető el, ahol a gyomirtási és növényvédelmi költségek is csökkenhetnek, a környezeti hatásokkal szembeni nagyobb ellenállóképességnek köszönhetően pedig magasabb hozamot lehet elérni.

Dr. Gulyás Miklós kiemelte, hogy a növénytermesztés a talajerőgazdálkodásnál kezdődik. Megmutatta, hogy a digitalizáció segítségével, a helyspecifikus tápanyag-visszapótlással, a megfelelő műtrágya és technológia megválasztásával hogyan növelhető a profit és csökkenthető az inputanyagok mennyisége és költsége.

Témaspecifikus szakmai kérdések

• Hogyan segíti a digitalizáció a talaj és a benne végbemenő folyamatok megismerését?
• Hogyan valósíthatjuk meg a tápanyag-visszapótlást a hozam növelésével, a termésbiztonság megőrzésével, javításával, profitorientáltan és a fenntartható gazdálkodási előírásokkal összhangban?
• Milyen lehetőségeket nyújt a digitalizáció a klímaváltozás hatásaihoz való alkalmazkodáshoz?
• A változó klíma miatt változó tápanyag-visszapótlási technológiai alternatívákra van szükség?
• Milyen hatásokkal kell számolni a helyspecifikus tápanyag-visszapótlás bevezetésénél intenzív és extenzív termelési szint esetében?

A hatékony és okszerű tápanyag visszapótlás alapfeltétele, hogy ismerjük minél részletesebben és pontosabban a talaj-növény-tápanyag rendszert.

A tápanyagfelvételt befolyásoló tényezők

Milyen formában fordulhatnak elő a tápelemek a talajban?

• a talajoldatban oldott (ionos) formában,
• agyagásványokon fixált állapotban,
• agyagásványok rétegrácsaiba kötötten,
• ásványi formában,
• szervesanyaghoz kötötten.

Mi befolyásolja a tápelemek felvehetőségét?

• növényre jellemző genetikai tulajdonságok
• környezeti tényezők (hőmérséklet, fény stb.)
• talajoldat mennyisége (a talaj nedvességtartalma),
• a talaj pH-ja,
• szervesanyag tartalom
• a talajban élő mikroorganizmusok,
• a talajkémiai tulajdonságok.

A tápelemfelvétel dinamikája

A növények tápanyagszükséglete és tápanyagfelvétele a vegetációs idő során változó intenzitású. A legmegfelelőbb tápanyagutánpótlási mód és idő megválasztása a tápanyagfelvétel időbeni változásainak (dinamikájának) ismeretében lehetséges. Fontos, hogy a tápanyagfelvétel szakaszai nem azonosak a növény fejlődési szakaszaival.

Általános igazság, hogy a csírázás, a fejlődés időszakában van szüksége a növénynek nagyobb mennyiségű foszforra, majd később a virágzáskor, míg a nitrogén és a kálium ezzel ellentétesen viselkedik. Nincs általános megoldás, mert növényfajonként egyedileg jellemző a felvétel dinamikája.

A tápelemek kölcsönhatása

• Antagonizmus: az a jelenség, amelynek során az egyik tápelem túlsúlya a másik felvételét lassítja vagy megakadályozza. Ilyen ellentétpárok:
  • NH₄-K         NH₄-Ca                 Al-P
    Mg-K           P-Fe                     B-Mo
    Na-K            Zn-Fe                   Mg-Mn
    Ca-K             Mn-Fe                 Ca-B
    Ca-Fe           P-Zn
• Szinergia: az elemek elősegítik egymás felvételét és hasznosulását.
  • NO₃-Mo       Cu-CaCO₃ 

A tápelemek hasznosulása

A tápanyag hasznosulása kifejezi, hogy a kijuttatott trágyából mennyit vesz fel a növény, azaz hasznosít. A hasznosulást befolyásolják a trágyaféleségek tulajdonságai és a talaj tulajdonságai, valamint a közöttük lévő kölcsönhatások. Gyengén ellátott talajokon jobb a hasznosulás – mondta.

Hazai körülmények között 100 kilogramm műtrágya hatóanyagból átlagosan ennyi hasznosul:

                                             N: 40-80kg                        P₂O₅: 15-35 kg                 K₂O: 40-70 kg

A tápelemek szerepe, hatása

• N: hajtásnövekedés, termésképzés, fehérjeszintézis, nitrogén formák jelentősége
• P: anyagcsere folyamatok, sejtalkotó, energia háztartás, problémás felvétel
• K: enzimaktivátor, vízháztartás szabályzás, stressztűrőképesség növelés, mozgékony
• Ca: sejtmembrán működés, szénhidrát anyagcsere, növekedés
• Mg: klorofill, fotoszintézis, aminosav és fehérjeszintézis, katalizátor
• S: aminosav és fehérjeszintézis, zsírsav szintézis, klorofill képzés
• Fe: enzimatikus reakciók közreműködője, klorofill, nem mozog a növényben
• Mn: enzimaktivátor, fotoszintézis
• B: virág termékenyülés, magkötödés, szénhidrát anyagcsere
• Zn: enzimaktivátor, nitrogén anyagcsere
• Cu: enzimaktivátor, fehérje-, szénhidrát szintézis
• Mo: enzimaktivátor, nitrát-reduktáz enzim fontos szerep
• Co: Rhizobium fajok, B₁₂ vitamin

A tápelemek szerepe a gyakorlatban

• A vetéssel egyidejűleg adott nitrogén alaptrágya elsősorban az állománysűrűséget növeli a gabonákban, de a dőlési veszélyt is fokozza.
• A tavaszi fejtrágyázás ugyancsak növeli az állománysűrűséget, de kedvező hatású a kalászonkénti szemszámra is.
• Szemképződés idején adott kiegészítő N-trágya a gabonaszem nyersfehérjetartalmát emeli.
• Sörárpa termesztésénél a nagyobb szénhidráttartalom és kisebb fehérjetartalom elérése a cél, ezért a K- és P-adagokat növelni a N adagokat pedig csökkenteni szükséges.
• A K-trágyázás növeli a burgonya termését, a keményítő- és C-vitamin tartalmat. A foszfor pedig a keményítő minőségére hat kedvezően.
• Az olajnövények esetében a N-felesleg káros, csökkenti az olajtartalmat, a betegségekkel szembeni ellenállóképességet és elnyújtja az érés folyamatát. A jó K-ellátás növeli az ezermagtömeget és az olaj telítetlen zsírsavtartalmát. A foszfor pedig a zsírsavak szintézisét segíti elő. Emiatt a jó minőség feltétele a mérsékelt N-, illetve a bőséges P-, K- és S ellátás.

A talaj szervesanyag és a tápanyagok kapcsolata

• A talajban található nitrogén 95-98%-a szerves anyaghoz kötődik
• A talajban található foszfor kb. 50%-a szerves anyaghoz kötődik
• A talajban található kén 30-40%-a szerves anyaghoz kötődik
• A talaj a tápelemek raktára
• Szerepe van a kémhatás és toxikus elemek szabályozásában
• Élettér és táplálékforrás a talaj mikroszervezetei részére

A megfelelő szervesanyag tartalom és rendszeres visszapótlás egészséges, tápanyagokban gazdag talajt eredményez.

A 4R szemlélet

• A helyspecifikus tápanyag-gazdálkodás célja a talaj tápanyag-ellátásának térbeni és időbeni optimalizálása a növény igényeinek megfelelően.
• Ez négy fő elv alapján történik, 4R (Right source-Megfelelő anyag, Right rate-Megfelelő mennyiségben, Right time-Megfelelő időben, Right place-Megfelelő helyre).

A tápanyagutánpótlás alapja: a talajmintavétel

Hagyományos mintavétel

• A mintavételi egységeknek talajtanilag egységesnek (homogénnek) kell lenniük, és az így kijelölt egységeken kell az átlagmintát begyűjteni.
• Amennyiben egy parcella területe meghaladja az 5 hektárt, úgy azt maximum 5 hektáros, homogén mintavételi területekre kell bontani.
• Az egy termelő által azonos művelésben részesített, egymással összefüggő kisebb parcellák 5 hektárig egy mintavétellel jellemezhetőek.
• Az átlagmintát talajtanilag egységes (homogén) területről, azonos szintből, és egységes módszerrel szabad venni:
  • szántóföldi kultúráknál, a művelt rétegből (általában a 0-30 cm-es) parcellánként,
  • rét-legelő kultúránál, a 2-20 cm mélységből (a 0-2 cm-es gyepréteget eltávolítva) parcellánként,
  • álló kultúráknál, max 5 hektáronként veszünk egy átlagmintát. A részmintákat szőlő, gyümölcs ültetvényeknél a 0-30, 30-60 cm, bogyósoknál 0-20, 20-40, cm

Hagyományos mintavétel

• Az átlagminta legalább 20 vagy rét-legelő esetén 30 részmintából áll
• Trágyázás után 100 nap elteltével történik
• Szervestrágyázás esetén 6 hónap elteltével vehető minta
• Tilos mintát venni:
  • tábla 20 méteres sávja, forgók
  • depók helyén
  • állatok delelő helyén

Talajmintavétel – Mit és miért mérünk?

• A tábla széle mindig nagyobb kitettségnek van kitéve. A gépek itt forognak, a szomszédos táblák, erdősávok mentén szegélyhatás érvényesül.
• A táblák szélén vagy a táblákon kialakított trágyadepó, műtrágya depó, szalmakazal szintén jelentős hatással lehet a mintavételre.
• Állattartás esetén azokon a helyeken, ahol koncentráltan megfordulnak az állatok, az ürítés mértéke is megnő.

Ha ilyen helyeken mintázunk, torz, túl magas tápanyag koncentrációt mérhetünk, mely akár hatósági szankciókat is vonhat maga után – mondta Dr. Gulyás Miklós.

A helyes tápanyagutánpótlás alapja – Helyspecifikus talajmintavétel

A szakértő elmondta, hogy a helyspecifikus növénytermesztés alapfeltétele a helyspecifikus talajmintavételezés. A különböző mintavételi helyek meghatározásához viszont nagy szakértelem és megfelelő mintavételezési stratégia szükséges. Ehhez segítségünkre lehetnek a hozamtérképek, amennyiben rendelkezésünkre állnak, de lehetnek nagy pontossággal elkészített légifelvételek vagy a talaj tulajdonságait megjelenítő felvételek, például az elektromos vezetőképességet mutató adatok.

A precíziós mintavétel előre meghatározott, elkülönített, művelési zónákra alapozva jelölt pontokon történik. Ezen zónák lehatárolása történhet pl. hozamtérképek, műholdképek vagy NDVI felvételek alapján is. A „grid point” másnéven négyzethálós mintavételezés esetében az előre kidolgozott négyzetháló mentén történik a mintázás. Előnye, hogy nem szükséges hozzá a tábla heterogenitásának ismerete, ugyanakkor egységes képet ad a terület tulajdonságairól – fogalmazott.

A kezelési zónák kialakítása

A zónák kialakításában a hozamtérképeknek, távérzékelési megoldásoknak talaj-, növény scannereknek létfontosságú szerepe van. A nagy mennyiségben keletkező adatok feldolgozására speciális térinformatikai megoldások állnak rendelkezésre. A kialakult zónákhoz különböző inputanyag mennyiségek rendelhetők.

Kijuttatás tervezés

Amennyiben ismerjük a talajtulajdonságokat, ismerjük a növény igényeit, meghatározható a kijuttatás ideje, módja, mennyisége és formája. Ezzel teljesül a 4R szemlélet minden pillére. Heterogén talaj esetében a tápanyag-visszapótlásnak is a talaj térbeli változatosságához kell alkalmazkodnia.

Milyen térképek segítenek megismerni a területünk térbeli változatosságát?

• Talaj tápanyagtérképek – hagyományos, helyspecifikus mintavételi eljárással alapján készült változatok
• Hozamtérképek – kombájn kalibrálás és az adatok feldolgozása
• Gazdálkodó megfigyelései – vadkár, belvizes rész későbbi vetésidőpontja, növényvédelmi problémák
• Műholdas idősoros felvételek
• Digitális domborzati modellek

Táblán belüli zónák kialakítása

• Táblán belüli kezelési egységek, zónák kijelölése, illetve ezen zónák termőképességének minél pontosabb meghatározása – Ha a zónák lehatárolása helyes, a zóna kellően homogén.
• Felhasználható adatok: távérzékelési adatok (NDVI) és a tábláról gyűjtött műveleti adatok (domborzat és hozam).
• A táblán belül változó méretű, de maximum 3 hektáros menedzsment zónák kialakítása javasolt.
• A precíziós tápanyaggazdálkodás alapját a tábláinkon pontos koordinátákhoz rögzített talajmintavétel adja.
• A talajmintavétel a mintavevő autó GPS-el és automata fúró rendszerű talajmintavevő berendezéssel végzi el.

A helyspecifikus tápanyag-gazdálkodás előnyei és hátrányai

A helyspecifikus tápanyag-gazdálkodás (és a precíziós növénytermesztés) előnyei:

• okszerű tápanyag-visszapótlás a megfelelő időben
• egységes növényállomány, jobb ellenállóképesség és stressztűrő képesség
• gyorsabban kialakuló gyomelnyomó képesség
• környezetkímélő, dokumentálható termesztéstechnológia (versenyelőny, jobb támogatáshoz való hozzáférés)
• profitnövekedés – javuló gazdaságosság
• költségek optimalizálása: inputköltség csökkentésének lehetősége a hozambiztonság veszélyeztetése nélkül
• fajlagos beruházási igény csökken – (nagyobb munkasebesség, látási viszonyoktól független munkavégzési lehetőség)
• magas szintű termesztési és munkakultúra
• teljesítményalapú bérezés lehetősége
• megbízható, folyamatosan bővülő adatbázis
• digitális kataszteri nyilvántartás és táblatörzskönyv használatának lehetősége
• nyomon követhető minőségellenőrzés
• kontrollált költség- és energiafelhasználás
• termelési folyamatba való hatékony beavatkozási lehetőség, gyors reagálás

A helyspecifikus tápanyag-gazdálkodás és a precíziós növénytermesztés hátrányai:

• magasabb beruházási költség – amely az eredeti gazdálkodási színvonaltól függ
• input költség növekedésének lehetősége
• a nem megfelelő adatfelvétel a gazdaságosságot veszélyeztetheti
• A precíziós rendszerek használatának munkafolyamatba való beépítése szakértelem és a munkavállalói ellenállás esetén korlátozott, ez igaz a megfelelő minőségű információk hiányában is
• A nagyobb teljesítményű gépekre alapozott termelés meghibásodás alatt nagyobb kapacitáskiesést jelentenek
• nagyobb informatikai tudást igényel az agronómus/szaktanácsadó/gazdálkodó részéről

Az előadás végén ránk is esteledett, de a háttérben ezalatt több videós interjút is készítettünk, így aki idáig olvasott, vagy a bevezetőben leírtak miatt idáig görgetett, meg is nézheti majd ezeket.

2022. november 4. – hamarosan itt lesznek a videók.

Szerkesztette:
Csurja Zsolt
Gödöllői gazdász 2009
SZE-MÉK 2021, óvári precíziós mezőgazdasági szakmérnök, 3-as csoport