Két Hajdú-Bihar megyei településen, Berettyóújfaluban és Hajdúböszörményben is megtartották a Digitális Agrárakadémia (DAA) bemutatógazdasági programját. A rendezvényeken Dr. Csatári Nándor vidékfejlesztési agrármérnök családi gazdaságát ismerhették meg az érdeklődők.
A Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Országos Szövetségének (MAGOSZ) helyi szervezete és a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE), valamint a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) közös szervezésében tartott rendezvényen Dr. Csatári Nándor elmondta: 250 hektárnyi szántóföldön gazdálkodnak családjával Hajdúböszörmény és Görbeháza határában. Főként búzát, kukoricát és napraforgót termesztenek, az öntözött területeken pedig csemegekukoricát és zöldborsót is vetnek, emellett pedig takarmánynövényeket, például lucernát és zöldugart. A Hajdúböszörmény határában, a hajdúsági löszháton fekvő földek hozzák a legjobb termést: akár 9-13 tonna kukoricát tudnak betakarítani hektáronként egy átlagos évben. A földek mintegy harmada öntözhető – körülbelül 60 hektárt két center pivot körforgó öntöző, további mintegy 30 hektárt pedig öntöződobok segítségével. A vízzel egyébként optimalizálni lehet a termést, és körülbelül 3-4 tonnával többet tudnak betakarítani hektáronként a hagyományos technológiához képest – jelezte a szakember. A növénytermesztés mellett húsmarha tenyésztéssel is foglalkoznak: 160, főként Limousin fajtájú húsmarha tehenet és a szaporulatát tartják; a növendék bikákat külföldön értékesítik, míg az üszőket tenyészállatként leginkább a belföldi piacon adják el.
A gazdaságban idén jelentős fejlesztések valósultak meg, hiszen a két meglévő traktorjukat automata kormányzással szerelték fel, amihez természetesen a földek határait is pontosan felmérték.
„Jelenleg adatokat gyűjtök a zónázáshoz például a gépből kiolvasott magassági értékekkel; készítjük továbbá a tápanyagterveket, amihez felhasználjuk a bővített talajvizsgálati jelentéseket is” – mondta Dr. Csatári Nándor. A tápanyaggazdálkodás kapcsán azt mondta: az NPK pótlás mellett figyelmet fordítanak a talajok pH-értékére, így a savanyúbb kémhatású táblák 2 évente 2-3 mázsa mésztrágyát kapnak, de az elmúlt esztendőben már mészkőport, riolittufát és mésziszapot is kijuttattak nagyobb mennyiségben. Az utóbbi időben megváltozott trágyaárak miatt akár 2-3 tonna meszet is ki tudnak juttatni szinte másfél mázsa pétisó árából. A földeken a ként is pótolni kell, amit kénes nitrogénnel vagy kénes kalciummal oldanak meg. A tavalyi év fejlesztése volt egy DJI Mavic 2 monitoring drón beszerzése is: a repülő eszköz egyelőre nem rendelkezik speciális növénykamerákkal, hanem arra szolgál, hogy felmérjék a táblák állapotát. A drón mellett a táblák állapotának ellenőrzését telefonos applikáció is segíti, amely a gazdaság rögzített földjeire néhány naponta letölti a Sentinel 2 műhold NDVI növényállapot térképét. Mivel a növénytermesztéshez és az állattenyésztéshez kapcsolódó adatokat folyamatosan rögzítik, Dr. Csatári Nándor arra számít, hogy néhány éven belül még precízebb műveletekre, és a táblán belül az inputanyagok differenciálására is képesek lesznek a munkagépekkel.
A rendezvényeken Dr. Zalai Mihály, a MATE docense, az ISM Technology kutatási igazgatója a mezőgazdasági drónokról tartott előadást, Dr. Rátonyi Tamás, a Debreceni Egyetem docense a precíziós földművelés gyakorlatát mutatta be, míg Szigeti Szabolcs, a MAGOSZ Hajdú-Bihar Megyei Ifjú Gazda Gazdakör elnöke az agrártámogatásokról beszélt.